Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Népi foglalkozások, mesterségek - Dobrossy István: Amíg a kendermagból tilolható rost lesz

- 248 A száritással kettős célt érnek el: 1. a kender kiszáritása, 2. fehérités. A nyirkos kendert minél gyorsabban ki kell teregetni és száritani, mert a nedves anyag hamar bepenészedik. A partmenti száritás érdekes változata található Bőcsön. A kisátoritott kendert csak naplementéig hagyják a viz mellett. Egyrészt éjszakai esőtől, másrészt tolvajoktól félve. A haza hordott kendert falhoz, keritéshez dütve sátoritják. A tilolás előtt a már teljesen száraz kender is megsütötték, hogy a törés gyorsabban menjen. Nyirkos időben a száritásra felhasználják a kenyérsütő kemencét is. Erre azonban nagyon kellett vigyázni, mert benne a kender igen hamar begyúlt. Akkor aztán inkább bosszúsan mint tréfásan mondogatták: "uccu teremtette, most aetán már jól eltiloltunk!" Elővigyázatosságból inkább kenyérsütés után szárítottak, mert akkor már sohasem volt olyan meleg a kemence, hogy a kender begyülhatott volna. Dobrossy István