Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Parasztsors – Munkássors - Koós Imre: Önéletrajz
- 20 reggel kijött felkölteni, mivel mi az istállóban aludtunk, de utána visszament és lefeküdt. Mi pedig az öcsémmel végeztük a munkát az állatok körül. Vasárnap a templomból haza kellett menni és etetni délre. Ebédut'án elmehettünk a cimborákhoz, de amikor litániára elsőt harangoztak /fél három/ haza kellett menni /végezni/ estére etetni, itatni, almot cserélni. Vacsora után még elmehettem volna a cimborákhoz este nyolc óráig, de nem volt kedvem, mivel azok már valamelyik pincében voltak. A cimboráim között mindegyiknek, /illetve a szüleiknek/ termett.bora. Vasárnap estére hol az egyik, hogy a másik ~ kapta meg, vagy lopta el az apjától a pincekulcsot és vitte a cimborákat a pincébe. Én soha sem kaptam meg a kulcsot, ezért ha módját ejthettem elloptam, mivel engemet is hol az egyik, hol a másik hivott el a pincébe. Valahogy nekem is viszonozni kellett a baráti megtiszteltetést. Ezért, ha hétközben véletlenül elküldött az apám a pincébe, hiába szólt utánam még a kapuban is, hogy cimbora ne legyen, csak elhivtam, akivel útközben találkoztam. A pincénk három-négyszáz méterre lehetett a házunktól, a másik utcában. Valahogy igy voltunk a dohányzással is. Mivel dohányt vagy dohányravalót keveset kaptunk, megloptuk az apáink levelesdohányát. Akinek az apja nem dohányzott, a fiúnak nem volt honnan dohányt lopni, az terményt, tojást lopott hazulról, amit közvetett utoh adott el, de dohánynak lenni kellett, mert már legények voltunk. Már nem jártunk iskolába. A téli hétköznap esték nagyrészét hol az egyik, hol a másik istállóban töltöttük, ahol mesével, együgyű dolgokkal szórakoztattuk egymást. Még ha az este beálltával a lakásba mentünk is, mire már hárman voltunk, ránézett a fiúra az apja, ós az elértette a nézést és azt mondta. - Gyertek no, menjünk az ólba. Mi fiugyerekek a lakásba főleg csak imádkozni és enni jártunk. Nem nagyon szerették a szülők, ha a serdülő fiu gyermekek közöttük vannak. Ha nagyon rossz idő volt és nem jött
