Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Földművelés - Galuska Imre: Szántóföldi határhasználat Kesznyétenben

i - 169 ­A 3 nyomás egyikébe gabonát /rozs/, a másikba, a ta­vaszfődbe árpát vetettek, a harmadik volt az ugar ,melyet fel­szántottak, de nem vetettek be, hanem egy évig pihentették s a legelő marhával járatták, nyomatták. Az öregek, s ezek elbeszélése után a fiatalok is feke­te ugar , olykor fekete düllő néven emlegetik ezt a vetetlen szántást. "ügy hallottam idesapámtul - beszéli Turóczy Ferenc - hogy egy düllőt meghagytak fekete ugarnak. Hatták addig, a­meddig jól be nem gyomosodott, ammig jó zsenge dudva nem vót benne, oszt a gujával járatták. J&ikor le lett járatva, leette a marha, akkor leszántották." - Hozzáteszi: - "A fekete u­garnak az vót a sorsa: előtte való őszön leszántották, oszt az ugy maratt. Nem ojan szüksíges vót, csak pihentettík a fődet. A guja járta." A Tisza szabályozása után már csakugyan nem volt nagy szükség az ugarra, mint legelőre, de előtte, még a múlt szá­zad derekán is, mikor a legelőt nem védte töltés, az évenként ismétlődő árvizek miatt szükség lehetett rá. Édesanyám is, ki 1882-ben született, ugy tudja, hogy az ugart már előző Ősszel leszántották, hiszen azért hivták fe­keté nek. Utána.még kétszer szántották, de már a következő,te­hát a pihenő esztendőben. így hát a gabona vagy a búza a harma­dik szántásba ment. Édesapámtól pedig a szomszéd Sajóörös határhasznála­táról azt hallottam, hogy "még ott kilenszáznyócba fekete ugar vót. Május elejin lefogták a nyájtúl, oszt ugarolták meg. Ak­kor nem kapcsoltak azok annyi búzára, csak ammi nekik elég vót. Aratáskor megint megugarolták, akkor vetés alá a harmadik szán­tás. De akkor korán vetettek! Kisasszony napján, szeptember nyócadikán mán zöld vetés vót, nem ügy, mint most." Fekete Ferenc a századforduló tájára visszaemlékezvén azt mondja, hogy valószinüleg a gabonát váltotta a fekete u­gar, de a tarlót nem forditották le, hanem aratás után a csor­da /már nem a gulyák!/ meg a nyáj legelte. Először május ­júniusban szántották, másodszor aratás után, harmadszor pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom