Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Állattartás – Pásztorkodás - Nagy Géza: A Zemplén megyei Karcsa községben használatos állatnevek

- 110 zel a fajtával több alkalommal nyert dijat a mezőgazdasági kiállításokon, sőt több esetben a szomszédos CsehszloTákiának is szállitott tenyészállatokat. A lótenyésztés

, a lótartás nem volt jelentős a fainban. Ennek oka egyrészt a tartás nehézségeire vezethető vissza, * másrészt arra, hogy nem nagyon tudták mire használni, hisz fuvarozási lehetőség csak 3-4 pár lónak volt. lovat inkább a környéken lévő nagybirtokon tartottak, bár ott sem sokat. lótenyésztéssel egyedül a Sennyei bárók felénkerti tanyáján foglalkoztak. Itt tartották a kb. 200 - 220 csikóból álló ménest, de ezt sem a birtok igáslószükségletének kielégítésére, hanem inkább katonalovaknak adták el. A felszabadulás után a faluban megnövekedett a lóállomány - különösen a termelőszövetkezetek megalakulásával -hisz a termelőszövetkezet kizárólag csak lovat használ' igásállatként, Számuk azonban fokozatosan - a gépek terjedésével ill. szaporodásával csökken. A kutyafajták túlnyomó része házőrző. Pásztorkutyát csak az tart, aki vagy régebben pásztor volt, vagy ma is az.Ezek az aprótermetü, fekete pulikutyát tartják. A házőrző kutyák, illetve ezek fajtái a legváltozatosabbak. A házőrzők mind korcsok. Különösen kedvelik a farkaskorcsot és a vadászkorcsot. Ezzel ugyanis tudnak vadászni. Bár a ténykedés tiltott dolog, de még ma is sokan megpróbálkoznak vele. Ha összehasonlítjuk a régi és a mai állattartást,igen nagy lesz a különbség a régi javára. A szarvasmarha állomány a termelőszövetkezetek megalakulása, illetve azoknak fejlesztése után erősen csökkent. Azelőtt az állatlétszám igen magas volt a faluban. Minden család 4-5, sőt 9-10 db jószágot is tartott istálójában. A termelőszövetkezetek megalakulása után ez a szám kettőre csökkent. Igaz ennek oka is volt. Egyrészt a termelőszövetkezet nem tudott elegendő férőhelyet biztositani a jószágoknak, igy kénytelen volt hozzájárulni ahhoz, hogy a belépett tag a felesleges jószágokat szabadon értékesitse. Más-