Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)
Állattartás – Pásztorkodás - György Károly: Lótartás Cigándon
- 97 Babonák, történetek . Amint látjuk, a lő hozzátartozott a cigándi ember ünnep és hétköznapjaihoz. lem csoda hát, ha sokféle babona,történet és adoma jár szájról-szájra még most is ezzel kapcsolatban. Alábbiakban néhány babonát és történetet közlök még. 1. Amikor a kiscsikó megszületik piros szalagot kötnek a nyakába, hogy meg ne igézzék. Mert ha valaki meglátja a kiscsikót, mindjárt azt mondja, hogy "jaj de szép kiscsikó". Ez a hit szerint azzal jár, hogy megbetegszik a kiscsikó. Ha észreveszik, hogy valaki megigézte, akkor az illető hajából vágnak és azzal füstölik meg. Ezáltal a babona szerint meggyógyul. 2. Hegen egyszer ment egy lovasfogat az utcán.Az egyik ház tetején ácsok dolgoztak. Azt mondta az egyik ács a másiknak; "fogaggyunk megállitom azt a fogatot." Amint odaért a fogat, hirtelen megállt. Felkiállt a gazda a tetőre: "indiccsátok meg a lovamat hé!" Azok csak kikacagták. Erre a kocsis leakasztotta a kisbaltát a szekér oldaláról, ráütött a rud végére és az egyik ács nyomban leesett a tetőről és a fogat megindult. 3. Az a csikós, aki Szentgyörgy nap éjszakáján a keresztúton a próbát kiállta - kört húzván maga körül - és abból nem mozdul ki semmi szörny láttára, egy szempillantással tudta a ménest terelni egyik helyről a másikra. A ménéa csakis rá hallgatott, mivel ő rendelkezett a boszorkányok összes tudományával. Ez a csikós este füstölővel körüljárt a ménesen. 4. Azelőtt a lovakat minden év nagypéntekén megfürösztötték a Tiszán, bármilyen hideg volt is a viz, hogy el ne kapja a rühöt. 5. Egyszer egy herélt lovat elvittek a vásárba. Azt kérdi a tulajdonos egy embertől; Nézze már meg, milyen a ló! Mire az azt felelte: Ugy látom, csikó van benne. Holott a ló száraz kehes volt, az ilyen lónak pedig jár az oldala s ugy látszik, mintha csikó lenne benne.