Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

;

( 5o8 Kinyőtt egy f

a

> de nem a maga tövibe, Sgy madaórka szedeget alatta, de nem a maga begyibé^.. /Guzsaly, a kéz a szösz aljaót csipegeti/,- Lak. Felnyőtt egy fa levél nékül, fiaaszaóllt egy madaór szaarnya nékül, Csipegeti szaója nékül/« /TS.tíz/* ~ Hegymego Áz anyaód raacsaója, raaraóreccsentője, Bele-belebillentő

je, szőrös prüszkölő

je, Hegyes dÖfolője« /Szaótyva=szövőszék bordával, láb

itóval, fonallal és hajóval/« - Felsőtelekes« Ha egy gyaór elindul, tizenhaórom madaór megcsendül, Ha csak egy is megsaóntul, a többi mind elaojul« r

_ /Szövőszék, ha a fonal elszakad, megalóll/.-Szalonna. Haóromszaóz kötelén jaór Ha egy elszakad, mind megaóll« /Szövőszék a fonalakkal/$ - Lak« Mibe rejlik az isten titka? - Haót a kendermagba« Mer az ember soha meg nem aóllapit ja, melyikbe

1 van a viraógos kender, melyikbe a magas? Csenyéte« Hernádvölgy« Abau.1-zempléni Hegyköz

. Kicsike a magja, sárga a virágja. Urat és parasztot egyformán szógalja. /Kender/« ~ Hernádnémeti-Bőcs« Sodrom-pedrem, tekerem, csavarom, Séd

es komámasszony/ /Rokka/« - Hernádnémeti-Bocs. Lapisom a laplsodhoz, Bőrösöm a szőrösödhöz, Szögem a lyukadba! /Guzsaly, mer a seggem lapissá válik a guzsalytalpon, meg amikor ráteszem a guzsolytalpra a guzsolyfejet, a szösz a lyukba kerül, megmég a kezem bőre a szöszt fogi meg!/«- Hernádszurdok«