Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

*. 82 Fonáshibák

. Elsietés, figyelmetlenség miatt becsúszhatnak, különösen a fonal megsodrásába és az orsó szárra tekerésbe. A fonal helyes megsodrása a szálat húzó balkéz és az orsót pergető jobbkéz egyenletes, arányos működésének összhangjából adódik. Ha ebben az összhangban zavar keletkezik, sodráshibák keletkezhetnék. Már az is helytelen, ha tulsok, vagy tülkévés szálat huz a balkéz, mert tulvastagon vagy tulvékonyan, ahogy általában mondják: "

hurkásan

" vagy "pók« hálósan

tt sodródik a fonál. Még gyakrabban emlegetett hibák azok, melyek a sodrás erején alapulnak. A tulerős, vagy gyenge sodrás szerint két hiba lehetséges. Ha a fonal húzásához képest tulerős az ossó pergetése, a fonál "tulsodrott

". ha pedig tulgyenge, viszont a húzás ereje "túlteng, a~f ónál "sodratlan" lesz. Előbbi esetben a fonál már a w

rácsapás"-kor, vagy "megreccsentéskor" könnyen elszakad, utóbbi esetben még mégéri az orsószárra tekerést, csak később, a szövéskor keletkeznek nehézségek, a szövőszék bordája elnyuzza a sodratlan fonalat. Ezért kenőcsölni kell. A tulsodrott, vagy sodratlan fonalat könnyen megismerni: előbbi összekunkorodik, általánosan hangoztatott szóval: "megmacskásodik", utóbbi kilazul, megszálkásodik. A sodráshibák tájánkinti elnevezéseit érdemes összehasonlítani. Tulsodrott fonal

. Ba.ia. Sodratlan fonal. Ba

r

ia. PALÓCSÁG. /BARKÓSÍG/. Laanc szemes

t elpattan

; szöszös

: a borda eltol .ja: mellaancosogyik

; elpattan

: kibol.ihozógyik

; borda elvvagja

; laancos

: elszakad

: szőrös

: """""'" bordaan összetapad

;