Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

m 624 * Táncoltak aztán mindánhogy. Rázták magokot« Csörgő vót a kázükbe, azt rázták, , , » ??$ mó

S» ^^or gyöttek a betyárok? Bágyöttek először, beköszöntek: - Jaó estét kívánok! Megeerkezett a Róuzsa Sándor bandája* Hogy báfogadnánk-e? Mondták, hogy bá. Akkor bágyüttek a fonóuházba, oszt hozzáfogtak körbe táncolni. Arra, hogyt ZUG AZ ERDŐ... TEMfV G/USTO I f MAPA RÁSZ LATOSNé eö ód Zúg az Jrdt Zúg 3 rné ugyan ki r-ri i r. r i -l i t/zon ugatja Talán hizdny Róuzsa Sándor m m a / -tatj*. 3 lovát Igyál lovam, két szeép lovam, ne Igyál sokáig, Hogy a babám árva szive Ne fájjon sokáig* Ugy táncoltak, mint régen a betyárok* Bőgatyában, kivarrott bőpruszlikban, bunkós bot vót a kezükben* lieg osörgős botja is vót némelyiknek, oszt igy verték, /a seprőnyól végét veregeti a földhöz/, hogyt w

Zug az árdő**" A betyárok táncát szerettük legjobban* Mégmeg nagyon sokszor adták elé a summásokat* Gyöttek bá szerződtetni* Kósik Julis néném vót a szerződtető« Gyött csizmásan, lajbisan* Egy nagy sótartó vót a hasán, ugy vót odakötve a nyakába* Vett ki nekünk belőüle paplrdarabokot, hogy Írjunk alá, a szerződés alá,