Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)
•» se ** játékainak éa maskarázásainak megrendezésében rejlett 7215* old«/# e játékokban érezhető volt a fiatalság állásfoglalása a régi ' -•'• e. korok társadalmi üldözöttjei és'lenézettjei mellett. A csendőrök ismételten szétkergették a fiatalokat, & ess ellenszegülő legényeket megfogták, bekísérték? gyakran megverték, A fiatalság eleinte ragaszkodott a fonónázakhoz, vissza-viBszaszálltogóz«tak a szétugrat ások után,- de aztán lassankint elhagyták á főnéházakat, a lányok inkább egymás házához jártak sorba, felváltva» A legények meg követték őket« A munka jél ment, az ifjúság kedélyének szabad kitörése azonban korlátok közé szorult, kéve«* sebb lett a dal, játék, tánc. A fonó hagyományai megfogyatkoztak és elszürkültek« Sülön munkaközösség volt az asszonyfonó . Az ifjúsági fonóval párhuzamban az északborsodi erdős falvakban maradt fenn legtovább. Szórványosan, a vegyes fonók mellett működött a megye egyéb területein is /Hernádvölgy, Tiszatáj/«, A mezőkövesdi matyóság, ahol az ifjúsági fonóra már alig emlékeznek, feltűnő tartózkodással beszél az asszonyfonóról« Itt a vegyes fonó volt a legéletképesebb? nemcsak azért, mert a csendőrség durva zaklatásai ellen még a legvédettebb volt, hanem azért is, mert az asszonyok a lányokkal együtt szerettek fonni«—Az asz-» szonyfónokban a munka gyakran versenyre ment kitűzött jutalom fejében« A barkóság körében emlegetik, hogy egy pár tyúkért fontak versenyben meghatározott idő alatt /két«három nap« Járdánháza, Arló./ Az asszonyfonókban sarkalták egymást leginkább, s vigyáztak egymásra legjobban, hogy munka közben el ne aludjanak /92»old«/ Nem állandó közösségben folyó, hanem bedolgozó jellé» gü volt a bérbenfonás « a közösségben folyó szőszkészités mint bérmunka mellett» A gazdagabbak számára bérbefonó szegény asszonyok, lányok saját falujukon belül a fonásra kiadott szöszt vagy pénzért, vagy megegyezés szerinti mennyiségben kapott másodrendű szöszért fonták meg* Uhhez a munkához külön közös munkahelyük nem volt, kiki otthon dolgozott. A bérbenfonást anyagi kényszerűségből végezték» lem volt kifizető munka» "Sarasos munkának" hívták»
