Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

*•» ^C'W Mm Ugyanazzal a kis térformával ós körtílkigyózó mozdulattal ment, mint a palóc változat» Annyi különbség volt. hogy kölcsönös kézfogás helyett külön-külön csípőre tett kézzel haladtak* Pélbttkkallai változat? NBMMBG/ÜNK Ml MESSZIRE... TEMFV GIUS7Ü REVICZKY f^LNé 78éNsfiüitii - gyünk mi Csak a fa-lu messzi- ra vé-gi- re o* sem leiiünk 7-ká-Ía so - ka -lg csak "ti - zen-két o'-rá-lg ffP Boriad meg leány, kapudat, Hagy kerülni

11 váradat, Róuzsafának illatja az én szívom szakasztja» Két szakaszban ment a játék« Kezdetben kígyóztak a fentebb emiitett térformában, msdd a dal harmadszori, negyedszeri eldalolásakor a kigyózo menetet vezető lány kezdeményezésére a kigyózómenet egyszerű körjárássá alakult, - a menet kézfogással történt. Ugy kezdték megint, hogy másik három lány vállalkozott háromszög- távolságban közópreállni» M& ÉtiKfart lÉttgMia MU TUÍIPAN«,TULIPÁN... TAAAÁS SAHDOttné 7BÍ M/SKOLC VfSO X í E5 $ Hej tv - h-pi» A»-// -pan re/-Jet tzegfó starke-láb Te-U ker-ted 3Éj lángja - vol ré-tté-ivf szere - lemnek Hej koszorú, koszorú, Mórt vagy olyan szomorú, Azért vagyok szomorú, Mert a nevem koszorú» /