Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

-52

5Ezután mindkét lány csípőre tett kézzel egymás isié hajolva, fülbeaugé faosdnlatfcal dalolt, «j» se s*élá

w 8$$?«@régmé3. egymás jofc&miébe súgás /«P J /, *»i se szólj" szövegrésznél egymás balftflébe súgás /-T3 A / "Téged nem il-" szövegrésznél ismét jobbfülbe súgás /JJJ2/ *%*% & **o*~szavegréssnél ismét balfaibesugás, /JSJ/ sis« A refrén második üt empáráb

an ugyanez a négy fáA játék fülbesugós szakasza ugy volt szép, ha széles d&^k&ibaj lássál és előrehajlással közeledtek egymáshoz« A dal második szakaszára az egész megismétlődött* lAMim ft fttf-ttfttf. /toakborsodl példa/

A FA0&YAS fdiNé fáé • -•^^^

^' '^^ft

1

' "'fejjig- fee* frg * /¥ - c# Mit «m* ft Vm é - éét maólé f * 4 »' S í •Ninc$ netto áhf minta laönyá tiejáta&ása a fentinél egyszerűbb volt« Csak tapsos sza&áS35baa látszották. Ugyanúgy, mint a matyó példa első szakaszát, negyed ütemekben, a fenti dalnak megfelelő &t eme Tréssel* tehát % JJ J, «f J J J 1 A dal második vers szakára helyben tapsolást Btert a kis^aóny mint a paóva, figan jaór a fonohaozba. De a legény mint egy kutya Koncsorog égés?, éccaka» Wtmm a játékvált o sat hoz hasonló volt« de nein helyben állás

sal, hanem apró "Váltogató lépésekkel ment a kővetkező délbükkaljai játéki