Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

516 Természét. idő» időjárás« Bark óság;

. Hidon jaaxtam, .lépcsőim léptem, Arangyürőüm elvesztettem, Hold laatta, nem baantotta, A Nap laatta, fel is kapta» /Harmat/o «• Sajómercse* Szaall a madaar szaarnya nékül, A faára ül laaba nékül, Jön ek klíaalj napkeletrül, Mind megeázi szaaja nékül« /Hó/. - Kissikátor« Hold elejti, Nap felkapja. ^/Harmat/. - Bánhorváti. Nekem van egy tyúkom, hogy a karóu tetején is mettojik. /Hó/. ~ Járdánháza. Van nekem egy kis tyúkom, aki a karóu tetejin is mettojik, /Hó/. - Borsodszentgyörgy» N Erdőübe terigetik a piros lepedőüt. /Szamóca/. ~ Járdánháza. Haarom szinü viraag gyümölcse hun talaakozik minden nap? /Misént kendőü, bor, ostya. Mer a kendőü a kenderbőül, a bor a szőülleőből. az ostya a buzakalaaszbóul van/. - Járdánhaza. Kerek istenfaaja, szeép tizenkét aaga, Szeép tizenkét aagaan ötvenkét viraaga, ötvenkét viraaga, haarom üvegalma. Ügyes ez a kisljaany, aki kitalaalja. # /Bsztendőü tizenkét hónappal, ötvenkét hóittel, haarom nagy ünneppel/« - Domaháza. 011 jan tyúkom volt, hogy a karóun is mettojt. /Hó/« - Hangony.