Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

«* 5o2 «• A gondolatritmus két főfajtája, a párhuzam és az ellentét, bőven megtalálható bennük. A szöveg zeneisé­ge különösen a versbeszedett, aránylag bővebb szövegű találós mesékben csendül elő szépeáo Legszebbek az izometrikusan ütemezett, rimes példák. /"Kicsiny magból terem, nem bir tekintettel, - Ki­rályt és ä koldust tartja öltözettel", « a kender egyik szép rejtvénye, vagy: "erek egy ég alatt~egy erős, örök fa, - Annak rég kihajtott tizenkét szép ága,- Tizenkét szép ágnak ötvenkét virága,- ötvenkét alma közt három arany­alma" az esztendő, vagy*"Hidon jártam, lépcsőn léptem, - Aranygyűrűm elvesztettemé * Hold meglátta, nem bántot­ta, - Nap meglátta, fel is kapta". - Harmat/. A kötetlen szótagszámu, vagy heterometrikus rejtvény képletek ugyancsak a kiválóak közé tartoznak 0 Zömmel rimesek«, /"Áll egy fa, de nem a maga tövibe, ­Csipegeti egy madár, de nem a maga begyibe" guzsaly, vagy: "Se keze, se lába,"mégis tizenkettő az ága" - szi­várvány/ o A példák közt vannak az előbbiekhez hasonló­ak, melyek prózába olvadnak, de bizonyos zeneiség jól érezhető bennük. Szólamaik helyenkint, különösen a szö­veg első felében, arányosak. Rim is kicsendül be­lőlük* /"Felmentem a hegy tetejibe, «- lenéztem a lábam közibeo-"Óh én édes lábam köze,- de megpenészedtél, - mióta nem dörgölőztél". /Köpülő/ 0 Vannak rövidszövegü példák, melyekben a sza­vak tömör egymásmelléhelyezése adja a zenei képletet» Hangsúlyaik együttes hatása kelt zenei élményt /"Tőlem vetik,- Hozzám rántják, - Csirip csapp" «• szövőszék» "Hold elejti, - nap felkapja"« - Harmat/. Formailag külön vehetőek végül azok, melyek teljesen kötetlenek, prózai szövegüek, rimtelenek, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom