Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

- 37o UAdy^tkHcovTKrcnr LÁMV... ^^y ^^^ 71é

. (»AZKOSAG) MALVINKA 190+ Joü estét joú ávfist Csáki bi ~ tó 3cs*any 4^f"':%J * :t~*t 3fűik- e ryuf&Jk-e a kád- vás gótomba - Alszik mér* nyugszik mar gombos nyoszolyába' As also almait alussza magába*• - JCÄtaa fal, kötse fel, küldje al a bálba, Gordovány csizmáját huzza a lábára« Kék selyem kendőjét kösse a nyakába, Tis pár aranygyUrőt húzzon az ujjára« - Jó Aetét, jó áetót, hát te mór hivattál? ülj Ide csak mellém, majd megtudod mindjár« Húzzátok cigányok ástátíll reggelig, Táncolni akarok világos virradtig« ~ Sngedj ki engedj ki egy kicsit pihenni, Kék selyem kendőmet engedd kibontani« - Kern lehet kimenni, meghütöd magadat, Tis pár aranygyürö az ujjadra dagadt. - Engedj ki, engedj ki, engedj ki pihenni, Gordovány oaizmambol a vért hagy öntöm ki« # Kern lehet« nem lehet, nem lehet kimenni« A muzsikusoknak reggelig kell húzni« - Huzzótok cigányok, estétül reggelig, Mig a Csáti bíró lánya el nem alszik« a, százszorta az anya, Átkozott az a Ki egyetlen 1 rát a bálba bocsátja. Áste elbocsátja, reggelig nem látja, Reggel nyóc órakor halva viszik haza« Harangoznak délre, de nem délebédre, Csáti biró lánya ki van már terítve« KI is van terítve, ál is lesz temetve, Haj, de as ö neve nincsen elfelejtve«