Lajos Árpád: Borsodi fonó (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 3. Miskolc, 1965)

•=» 5^^ sa

' A változatok gyűjtése eltérő sikerekkel járt« Szideig legkevesebb eredmény kisérte a'fonó tárgyú balladák kutatását» A szerelmi bosszúnak áldozatul esett legény /Targa Jani/ és lány /Szűcs Mari/ egy-egy tipusát sikerült ép formában feljegyezni, mint fonóházi témájú ballada« kat, de a gyűjtemény többi balladatipusának változatkutatása már szerencsésebb veit« * i - " Mint általában a fonó népköltészeti emlékeinek rögzítésében, a balladák feljegyzésében is a szövegszerinti teljességre törekvés vezetett. Az adatok túlnyomó többsége teljes szövegű» töredék és szövegbeli megfelelésekre való utalás kevés van« ezek közléséhez inkább a tájankinti összehasonlítás lehetőségének keresése végett ragaszkodtam« Az adatok zömében népzenénk értékesebb anyaga szólal meg, annak bizonyságául, hogy a népballadák túlnyomó többségükben Borsodban is megőrizték a népi zeneizlós erejét, 'szépségeit, tájankint, témánkint eltérő változatosságát» Közlök egy-két jövevény, vagy ponyvadallamu balladát is /Halálratáncoltatott lány mezőkövesdi változata, megátkozott lány kenyózlői változata, Szabó Vilma, Biró Margit/, érzékeltetve, hogy alakította, dolgozta át a népizlés a vásári nótaterjesztők olcsó daltermékeit • s