Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Ekkor a pálcás a sorból kiválaszt egyet. Azt kérdezi erre a sor ele> jén álló tőle: Mért kerülöd, mért fordulod Az ón házam táját? A vesszős azt feleli: Azért, mert én megszerettem A kend Katyi (v. más nevű) lányát A sor elején álló erre dalolni kezdi s később valamennyi kíséri, hogy: Katyi lányom nem adom, Szűz párta nélkül Gyöngy koszorú nélkül, A hintóba hat ló legyen, Mind a hat ló szürke legyen, Térj ki emberségből. Ezután kettesben, majd hármasban járja körül a pálcás a lányok Sorát, elölről kezdvén a játékot miindannj^szor, míg a sor elején álló egyedül marad. (Bocs, 1894.) 31. <\Z ÓCSÁNYI LEGÉNYEK E játékot rendesen 15—20-an fiúk, lányok vegyesen játszák. Három kissebb gyermeket leültetnek a földre, lehetőleg egyenlő távolságra olyformán, hogy a 3 gyermeket képzeletben összekötő vonal, egy egyenlő oldalú vagy legalább egyenlő szárú háromszöget képezzen, mint ahogy az iderajzolt képen látható. (A. B. C.) Most a játszók egymás kezét megfogva, a földön ülők egyike (A.) körül félkör alakban felállanak szorosan egymás mellé. A félkör balszárnyán álló gverek megindítja a menetet be a háromszögbe s az egész csapat lassan utána indul, a háromészög csúcsánál ülő gyermeket (C.) kívülről megkerülve ismét a háromszög területébe kanyarodik a játszók lánca s megkerülve a földön ülő 3-ik (B.) gyereket is, a háromszögön kívül körülhaladnak a kezdetben felállított félkör jobb szárnyán álló gyermek felé, aki, ha a játszók elegendő számmal vannak, mindaddig nem mozdul a helyéről, míg a csapat vezetője hozzá nem ér s Ikeaét meg nem foghatja. Ilyformán egy teljes láncot alkotva, az egyik gyermekcsapat egy folyton mozgásban lévő kígyózó vonalat ír le, miközben az alábbi versecsket éneklik s ismétlik annyiszor, ahányszor a kedvük tartja. Az ócsányi legények Fekete földet szántanak, Gyöngyellő búzát vetnek. Asz' ide lelkem az inged. 8

r

>