Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

Tótágas, tót a gerlicécsike, Ha pénz volnék pendülnék Rózsa volnék derülnék. Üj ház, fényes há': Borsos kapitányka, \ agyok huszár, jó huszár Lakok palotába. Üj a csizmám, most vették. Rostélyos a sarka, Azért vették, hogy kopjék Hogy táncoljak rajta. Ha még egyszer ilyet vesz Lét rostélyos csizmám 1'ÍSZ, Lesz, ha lesz, ha pénzem lesz. Megdöglött már két hordó gyík, A harmadik most kinlógyik Ucc»J édes feleségem. Tied lesz a nyereségem. H<j! Stopp, hopp! (Aztán a választott táncos marad a körben.) (Bekölce. 1912.) 21. Ugyanúgy játszák, mint az előbbit, míg a körben állók dalolják: Csillag Boris tudom a neverW. Tedd a porba a két terenyedet. Vessd rám Rózsám fekete szemedet. Hadd tudjam meg. hogy szeretsz enge.' net. Konkoly levél, tiszta búza, Majd kinyílik az ibolya, Az ibolyát akkor szedik. Mikor reggel harmat esiik I5n az uram nem szeret**m. Vén a csókja, nem kedvelem. Ifjúcska szeret engem, Hb. szeretne, bár elvenne, Piros papucsot is vfnne, Aztán láncot tizenkettőt, Három aranyos főkö

J >t. Három háznál hat kemence. Körüljártam még sincs este Ha nincs este, van menyecske, Ablakimba két kis csülke, Et,yik kakas, másik jérce