Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)
Mondjuk el nótánkat, Mozgassuk lábunkat. Elfáradt talpunkat. Fedor, Titere (együtt éneklik): A szigetbe, a ligetbe Jó élni, jó élni, A Gubuval. Titerével Táncolni, táncolni A kulacsot, Veres Gyurkát Forgatni, Víg énekkel hippet, hoppot Mondani. Fedor: Hipp, hopp! (Erre Gubu bemegy a pitvarból) Gubu: Jó estét kedveseim! Fedor és Titere, de eltávoztatok, Az öreg apóval magamat hagytatok . A nyájat és csordát mind reám bíztátok. Fedor: Jól vagyon Gubu társunk, Rólad vagyon varsunk (versünk) Hozott Isten tehát, azért mi mulassunk. Megőrzi nyájunkat az a nagy, jó Isten, Azért mi tanyánkat reád bízzuk híven. Üssünk itten tanyát, Vágjunk le egy kecskét Arne]lé egy fecskét, Amellé pegy' egy szép Barna kis menyecskét. Egyszerre mind: Üssünk ne! (Akkor leülnek egymás háta mögé sorjában a botra, az ajtó elé, olyformán, mint a gyerek, mikor az apja botjával lovacskazik és így várják az öreget) Fedor: Szálusz öreg! Az öreg erre bemegy s amint látja, hogy három bojtárja az Ores kulacsot forgatja egymásközt. így szól: öreg: Hát ti így isztok-esztek, az öreget addig így csaljátok? Fedor: Tőled tanultuk apó! öreg: Régen volt az fiam. Fedor: Ez meg most van apó! Szálusz öreg! öreg: Igyál fiam. Fedor: Sz ... t neked öreg! öreg: Egye meg a fiatal. Fedor: Fordulj a sötétre Ne ihass kedvedre. 56