Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

4. Barna legyén hová hajtod az ökröd, Talán bizony rózsás kertembe kötöd? Oda bizony barna legény nem kötöd, Rozmaringom gyönge ágát letöröd. — Ha letöröm, megfizetem az árát, Mégis járok szőke kislány tehozzád. (Párád, 1887) 5. Ez a kislány, ha bemegy a templomba, Legelő' is keresztet vet magára, Három legény azt beszéli a karba,

1 Ki babája ez a lány, ki rózsája ez a kislány, de barna. Nincs édesebb a hevesi szőllőnél, Nincs kényesebb a parádi legénynél, Hármasával hordja a horgolt kendőt, Mégse talál nálamnál, Mégse talál nálamnál szebb szeretőt. Ma van péntek, holnap szombat, vasárnap, Bécsi szappan kell a parádi lánynak, Ha megmosdik bécsi szappan habjával, Majd megöli a legényt, Majd megöli a legényt a szagjával. Ma van péntek, holnap szombat, vasárnap, No ti lányok seperjétek a házat, Seperjétek, súroljátok simára, Jön a babám viola, ön a babám, csikorog a csizmája. (Párád, 1887) 6. Korcsmárosné kiáll a kis kapuba, Arra mennek a legények dalolva, — Jertek fiúk, itt a jó bor, igyatok Lányom is van, reggelig mulassatok. Gyűrű, gyűrű, ezüst gyűrű, karika, Nem kell nékem a kend lánya, mert csalfa, Mer én nekem dologra kell az asszony, Ne vasaljon én rám szerdán, szombaton. (Párád, 1887) 139