Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 2. Miskolc, 1965)

164. Földön fa, ián víz, vizén kő, kövön vas, vason hús. (Köszörű) (Balaton) 165. Van nekem olyan tyúkom, aki a föld alatt megtojik. (Krumpli) (Balaton) 166. Ha felhajítják, egy. Ha leesik, harminceggyel több. (Egy játék kártya) (Balaton) 167. Ha elvesznek belőle, mindig nagyobb lesz, s ha hozzátesznek, mindig kisebb- (A gödör) (Balaton) 168. Se ajtaja, se ablaka, Mégis ezren laknak abba. (Mákfej) (Balaton) 169. Van nekem olyan tehenem, ha bemegy a patakba inni, itthon hagyja a bélit (A dunnahéj) 170. Van nekem olyan tyúkom, hogy hátán hordja a begyit v. a csécsit. (Cserép fedő) 171. Vékony szárú, de magos, A teteje kupakos. (Mákfej) 172. Kis fekete, házat őriz. (Lakat) 173. Istennek mely teremtményei tudják egész pontosan, hogy a pokol a menyországtól mennyire van? (A bukott angyalok) (Sáta) 174. Szarva kettő van, lába is kettő, hátul meg farka és este kél útjára, enni sem kér soha, mégis sok jámbor ember örül, ha hozzá tiporhat. (Csizmahúzó) (Sáta) 109