Bodgál Ferenc: Borsod megye néprajzi irodalma (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 1. Miskolc, 1965)

- 16 IQ), ÜSS Lajos, Marjalak! A Sajó népi halászata, K.É. XHII. A931/ 11o-124. 184. KISS Lajos, Marjalaki Torsaié iparosiégény Miskolcon a XVIII.században. Kilátó IT, évf. HA«». 1956, okt.2o. /Gúnyverset Író iparoslegények,/ 185. KISS Lajos, Marjalaki Adalékok Hejékeresstúr és vidéke néprajzához. Északmagyarország 1938. január 18. /A Hejékereszturi Tájmúzeum részére késsült tanulmány részletet A népesség eredete, ujabbkor! telepítések./ 186. KXáB Lajos, Marjalaki Vizafogó Tiszaszederkényben a XVII. században. é8zakmagyaror8zág 1958. július 27. 187. KLSUr József ' Gúnynevek. /Sajészentpéter/ Hyr. XXX, 447. 188. KNIEZSA István Boldva. Magyar Hyelv XLVII. A95©/ 26o-263. 189. KODOLAHH János A táltos a magyar néphagyományban. Etna. LVI. A 9*5/ 51-37, /Borsodmegyei palócok a garabonciásról./ 190. KOLOZSVÁRI Gábor Tiszavölgyi halászat és település. Bp. 1928. 5o. 191. KOLLATH Gyula Ahol még nem vetették le a népviseletet. Látogatás Cserépfalunk és Cserépváralján. Miskolci Hírlap 1945. augusztus 8. 192. KOMAROMI József A Herman Ottó Múzeum szerepe Miskolc kulturális életében. Miskolci ünnepi Hetek A957 jun. 29- jul.21./ Színházi Műsorfüzete. 24-25. /A néprajzi munkáról./ 193. KOMAROMI István Vidróczki Marcsi. Gömör-Kishont vármegyei Közlemények 19o6. január 14. /Vidróczki születését az 5o-es ' évekre teszi. Szülei Felnémeten laknak, Tiribesnél ütötte agyon a komája,/