Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei 117 4. kép. Meilinger Dezső: Nagypéntek (1940, tempera, vászon, 230x373 cm, j. j. 1.: Meilinger 940, Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia.) Fotó: Kiss Tanne István Fig. 4. De^sőMeilinger. Good Friday (1940, tempera on canvas, 230У-373 cm, signed kiver right: Meilinger 940, Miskolc-Minds^ent Roman Catholic Parish.) Photo by István Kiss Tanne számít. [...] Kezdeményezője volt a miskolci művésztelep megalapításának, amivel elévülhetetlen érdemeket szerzett. Meilinger mindig hű maradt ehhez a városhoz es akkor sem akart elmenni innen, amikor a Képzőművészeti Főiskolán tanári állást ajánlottak fel neki. \...] Ez a kiállítás — amint egyöntetűen megállapítottuk — Meilinger összes eddigi tárlatai között a leggazdagabb, a legszebb.”^ A miskolciak figyelmét és a tárlat sikerét érzékelteti az újabb újságírói beszámoló: „Nem volt még példa rá Miskolcon, hogy kiállítás iránt nagyobb érdeklődés nyilvánuljon meg mint amilyennel a közönség Meilinger festőművész jubileumi kiállítását a harmadik hetében is állandóan látogatja. Vedig még mindig nagyon sokan nem nézték meg olyanok, akik máskor sohasem hiányoztak a látogatók névsorából.”^7 46 47 * 46 Megnyílt Meilinger Dezső jubileumi tárlata. Magyar Jövő 22/51 (1940. március 10.) 6. 47 Nagy sikere van Meilinger festőművész kiállításának a Koronán. Magyar Élet 2 / (ri) (1940. március 28.) 5. MEILINGER DEZSŐ NAGYPÉNTEK CÍMŰ TRIPTICHONJA Meilinger Dezső másik nagyméretű triptichonját, a Nagypéntek címűt (4. kép) 1939 nyarától másfél éven keresztül festette a miskolci Királyi Katolikus Fráter Gimnázium műtermében, ahol 1950-ig rajztanárként dolgozott. A kép középső tábláján, jobb oldalon lent látható a festő szignója az elkészülés évével, az 1940-es évszámmal. A novecento mestere nagyméretű, három részre osztott festményén a Biblia alakjait hétköznapi magyar emberekként ábrázolta. Kompozíciójának főalakja a keresztre feszített Krisztus, az előtte álló római századost magyar honvéd testesíti meg, a bal oldalon a ministránsruhába öltözött fiú az egyházat képviseli, mellette állnak a magyar parasztok, egyikőjük cifraszűrt visel. A jobb oldalon a magyar búcsús asszonyok típusai és a magyar leány alakja látható. A Magyar Élet 1941. november elsejei számában maga a festőművész nyilatkozott a festés folyamatáról: ,^4 legproblémásabb Krisztus
