Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Gyulai Éva: Kondai Kis Mihály főbíró paráznasági pere és kivégzése Miskolc város főterén, 1698-ban
46 Gyulai Eva sőt az is gyanúra ad okot, hogy magát a bűntettet és körülményeit nem említette sem a felperes, sem az alperes ügyvédje. Feltűnő, hogy bár a rövid jegyzőkönyvi bejegyzés szerint a főbíró tettét súlyosbítja, hogy olyan személlyel létesített bűnös viszonyt, akit aznap mint főbíró a városi törvényszéken (meg nem nevezett okból) maga ítélt el, ez a fontos momentum sem a tanúkihallgatásnál, sem a peres eljárásnál nem került szóba. A perbeszédek szinte kizárólag az eljárás törvényességének kérdése körül forogtak, hiszen az alperes mint nemes ember a „habeas corpus” védelmét vindikálta magának, ezért elfogását jogtalannak tartotta, illetve magát a törvényszéket sem ismerte el illetékesnek. A főbíró vétkére a latin nyelvű peres szövegekben a latin „adulterium” kifejezést használták, amely házasságtörést is jelent, a magyar nyelvű vallomásokban és a jegyzőkönyvi bejegyzésben a „paráználkodás” szóval írják le. Vagyis a főbíró bűne, hogy egy férjes (ráadásul tisztátalan) asszonnyal létesített bűnös viszony, aki mint házasságtörő bemocskolta házasságát és férje iránti hűségét. Az asszonyról — Györgyi Erzsébet/ Orzsik — keveset tudunk, többször szerepel nevében az István férfinév is, ez talán törvényes férjének a neve. Perében említik, hogy már harmadszorra követett el házasságtörést. Nem derül ki, vajon a főbíróval vagy más személlyel, biztos azonban, hogy már az eset előtt is kapcsolatban álltak. Az ítéletet is azért halasztották el az 1698. október 4-iki tárgyalásán, mert az asszony viselős volt, az apa személyéről azonban nem esik szó; vagyis több szempontból is a város társadalmának gyanús, marginális személyéről van szó, ezért a főbíró erkölcseit jellemzi, hogy ezzel az asszonnyal mulatozott. Az aszszonyt mindig mint tisztátalan személyt említik a tanúk, míg a per latin szövegében a sceleratissima jelző szerepel, vagyis a tisztátalan itt bűnöst, bűnözőt jelent. Kondai Kis Mihály választott főbíróként alig 8 hónapig irányította 1698-ban Miskolc mezővárost, és még le sem telt a hivatali év, amikor 1698. november 4-én, a város Piacán a hóhér pallosával lefejezte, talán csak egy pár lépésre attól a nemesi kúriától, amelyben — igaz, csak bérlőként — lakott. A kivégzést a város pallosával hajtották végre, amely szerepel a városháza 1689. évi leltárában,30 ráadásul a mai napig fennmaradt, jelenleg a Miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteménye őrzi. 30 In Anno 1689. die 9 mensis Maii Böcsülletes tavalyi Kinstartó Velezji mihály, mostani Kinstartó Balog János uram kezéhez az Böcsülletes Város javait inventálta ugyan őkegyelme Fő Bírája, Bikkesi István... előtt [...] Harmadszor inventalta az Város Kallósát. MNL BAZML IV. 1501/aI. p. 455/389. RÖVIDÍTÉSEK, FORRÁSOK CJH — Corpus Iuris Hungarici НОМ - Herman Ottó Múzeum, Miskolc HÓM TGY - Herman Ottó Múzeum, Történeti Gyűjtemény, Miskolc MNL BAZML — Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc IV. 501. Borsod Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai [Archives of Borsod County] 501 /с. Bejegyzett törvényszéki iratok (Acta judicialia protocollata) IV. 1501. Miskolc város levéltára [Archives of Town Miskolc] 1501 /a. Tanácsülési jegyzőkönyvek [Protocols of the City Council] 1501/b. Species II-XXVI, XXVIII-XXX. [17-18. század/centuries] 1501/m. A IV/b I., IV. és XXII. Speciesből kiemelt iratok [Files pulled out from Acta Politica] RMNy — Régi Magyarországi Nyomtatványok IRODALOM DECRETUM... 1611 Decretum juris consuetudinarii inclyti regni Hungáriáé & Transylvaniae: az az Magyar es Erdely-orszagnak toerveny koenyve Verboeci István áltál iratot, 1514. egten., mostan deákul és magárul eg hasznos Regestrommal egriemben uyobban ki boczatatot. Debrecenben nyomtatta Lipsiai Pál, 1611. (RMNy 1011) KUN Miklós 1842 Miskolcz múltja, jelenje tekintettel jövőjére. [Past and Present of Miskolc regarding its Future], Tóth Lajos, Miskolc. MARJALAKI KISS Lajos 1957 A miskolci főutca topográfiája. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, I. (1957) 102—128. MISKOLCZY-SIMON János 1906/a Szerelmi históriák a régi Miskolc világából. A Borsod-Miskolá közművelődési és múzeum égésűiét 1905/6. évi évkönyve, (1906). 72-82. 1906/b A miskolczi bíró szerelmi históriája. Vasárnapi Újság 54. (1907) 35. 705-708. SZENDREI János 1886-1911 Miskolcz város története és ege femes hely irata, I—V. Miskolcz város közönsége, Miskolc. VAHOT Imre-KUBINYI Ferenc 1853 Magarorsgág és Erdély képekben, I—III. Emich Gusztáv, Pest. VERES Balázs 1565 Magar decretum, kyt Weres Balas a deákból, tudni illyk a Werbemzy István Decretomabol, melyet Tripartitomnak nemeznek, magarra forditot. Debreczenbe nyomtattatott Raphael Hoffhalter által, 1565. (RMNy 207) WERBŐCZY, Stephanus 1517 Opus Tripartitum... Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungáriáé. Viennae Austriae per Ioannem Singrenium, 1517. (Editio princeps)
