Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Pirint Andrea: Miskolc anno. A régi város, rajzolt emlékképei
98 Pirint Andrea 9. kép. Bartus Ödön: A régi miskolci zsinagóga (ceruza, papír, 145x212 mm) Ltsz: HÓM KGy 83.198. (Fotó: Kulcsár Géza) Fig. 9. Ödön bartus: The old synagogue of Miskolc (penál on paper, 143x212 mm) Lts% HÓM KGy 83.198. (Photo by Ge\a Kulcsár) Az Avas bebarangolása után a közeli Rákóczi utca felé folytatjuk utunkat. Az elnevezését és nyomvonalát is mindmáig megtartó utca látványosságát, a Sötétkaput, s környezetének századeleji állapotát rögzíti Ernői Olivér grafikája.29 A 18. században épített, egykor városrendezési funkcióval bíró boltozott kapu kezdettől fogva Miskolc karakteres motívumának számított, de nevezetességé csak a 20. század elejétől felerősödő idegenforgalmi törekvések nyomán vált. Ekkor kapta ma is használatos elnevezését, s a századelő turisztikai propagandáját szolgáló képeslevelezőlapok, melyek egyike Kiss Lajos akvarelljének felhasználásával készült,30 Sötétkapu felirattal sorolják a város látványosságai közé. A Sötétkapu alatt áthaladva a Széchenyi utcába érünk. Csaknem szemközt, a Pannónia szálló balra eső oldalán, a 13. szám alatt állt egykor a korabeli társadalmi életben kiemelkedő szerepet betöltő Ferenczi család háza, Miskolc első könyv- és papírkereskedése. Az 1845-től száz éven át folyamatosan működő üzlet 29 Ernői Olivér: Sötétkapu (rézkarc, papír 225x110 mm) Ltsz: HÓM KGy 2009.22. 30 Egy példánya: HÓM HTD 80.105.3. komoly kiadói tevékenységet is végzett, s a városban elsőként tért rá a fent szóba hozott képeslevelezőlapok kiadására. A régi miskolciak tudatában fogalomként élő Ferenczi-házat a század második felében elbontották. Képzőművészeti igényű emlékképét, s az alkotás kapcsán egy értékes családi vállalkozás felidézésének apropóját FIradil Vilmosnak köszönhetjük (7. kép)P A főutcán felfelé sétálva, a Városház tér 20. szám alatt találjuk az 1793-ban épített lakóházat, amelyet az építkezés évében készített összeírás „Balogh Ferenc kúriájának” nevez meg. Későbbi tulajdonosáról, Bódogh Albert (1829-1886) orvostudorról a mai helytörténetírás Bódogh-háznak nevezi (Barna—Dobrossy 2010, 58). A teret szegélyező műemléképületek sokasága közül ezt a házat tüntette ki figyelmével Tornán Kálmán, akinek címadása azt jelzi, hogy az akkori köztudat az épületet mint Herke-Müller házat tartotta számon. A homlokzat minden egyes részletét — beleértve Müller József üzletének cégtábláját is — alaposan letapogató 31 A festményre vonatkozó irodalom: Goda Gertrud műleírása (Pirint 2004,140). Lásd még: Pirint 2013,351. A Ferenczi-házról és az üzlet történetéről: Dobrossy 2006, 493^496.
