Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Hajdú Ildikó: Miskolc kiépülése a 20. században
Miskolc kiépülése a 20. században 81 3000 -г 2. ábra. A lakások számának alakulása 1969—1980 között, az emeletek megoszlása szerint. (Forrás: szerző) Fig. 2. Alteration of apartments between 1969—1980, by number of storeys (single floor, 1-3 storeyed, 4—6 storeyed, 7 or more storeyed block of flats, diagram by the author) megváltozatását irányozta í?/&”36 37 Ehhez elkerülhetetlen a szanálás és az elbontott lakások helyén kétszer annyi új lakás megépítése, amellyel „a% ország második városához méltó városépítésen arculaM7 teremthető meg. Az Általános Rendezési Terv elkészültét követő évtizedekben pedig megindult az egyes városrészekre, kisebb városi egységekre vonatkozó részletes rendezési tervek kidolgozása is (Dobrossy 2002b, 287-288). A terv ugyanakkor, akárcsak az 1981-ben készült felülvizsgálati koncepció, a lakosság folyamatos növekedésével számolt.38 Ez a feltételezett konstans lakáshiány befolyásolta az országos építészetpolitikát és a helyi terv alakulását egyaránt, amelyet újabb technológiai változások révén gyorsítható lakásépítéssel törekedtek kezelni. A blokkos technológia, bár felgyorsította az építkezéseket és jelentősen növekedett a lakásállomány, továbbra sem tudta megoldani hatékonyan a lakáshiány problémáját. A tényleges áttörést a panelépítkezés hozta meg az 1970-es években. A korábbi technológiákkal három- vagy négyemeletes bérházakat építettek. Ennek 36 MNL BAZML XXIII-106. 21.100-6027/1968 37 MNL BAZML XXIII-106. 21.100-6027/1968 38 Eszerint az 1980-as 213000 fős lakosság további 25-55 000 fővel fog emelkedni (Dobrossy 2002, 289). köszönhetően megőrizte emberléptékű jellegét, amelyet csak néhol tört meg a politikailag megkövetelt magasházak egy-egy tömbje, mint a városiasodás szimbóluma. A házgyárban előállított elemekből azonban tovább rövidült a házak felépítési ideje, így az 1971-ben induló negyedik ötéves terv építkezései már szinte csak ezt a technológiát használták a lakásépítkezésben.39 (2. ábra) Ahogy arra Kapusi Krisztián rávilágított, az 1970-es évek elejétől másfél évtized alatt a legjelentősebb változások mentek végbe Miskolc városképében (Kapusi 2012, 153—162). Eltűntek a szőlők, kiskertek, mezőgazdasági területek a városhoz legközelebbi részekről, az Avasról, s a helyén több ütemben új városrész nőtt ki, szinte csak tízemeletes panelházak hosszú soraiból (3. ábra). Tovább növekedett a Szentpéteri kapui városrész 1960-as években megkezdett bérháztömbjeinek sora, s megjelentek a diósgyőri városrész központjában, szélein, valamint a belvárostól e terület felé vezető út mentén, végleg felszámolva a korábban elsősorban 39 A tervek szerint összesen közel 12000 lakást terveztek építeni: a diósgyőri városközpontban (3000 lakás), az avasi lakótelep I. ütemében (2600 lakás), a belvárosi rekonstrukció I. ütemében (2200 lakás), az összekötő városrészben (3700 lakás), a bulgárföldi lakótelep befejezéseként (100 lakás) és a Győri kapui lakótelep befejezéseként (300 lakás). (Varosfejlesztési 1971, 4).
