Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Szerzői útmutató
170 FORMAI KÖVETELMÉNYEK a) Cím és szerző(k): 12 pt betűnagyság, Times New Roman betűtípus, szimpla sorköz. A szerző(k)nél kérjük feltüntetni a munkahely pontos nevét és székhelyét (csak a település neve). Tudományos jellegű munkahellyel nem rendelkező (vagy pl. nyugdíjas) szerzők esetében a foglalkozást, művelt tudományágat kérjük megadni (pl. agrártörténész, Debrecen). b) Főszöveg: 12 pt betűnagyság, Times New Roman betűtípus, szimpla sorköz. Az első sorban és a főszövegben behúzás nincs, az új bekezdést csak az „Enter” leütése jelöli. c) Ne alkalmazzon aláhúzást és félkövér kiemelést, csak dőltet, valamint idézőjelet! Amennyiben mégis szükség lenne félkövér kiemelésre vagy aláhúzásra (például nyelvészeti tanulmány esetében), külön jelezze igényét a szerkesztőknél! d) Az illusztrációkat ne tördelje a szövegbe, legfeljebb megjegyzés formájában, előtte és utána egy sor kihagyással jelölje meg a helyet. Pl. (A 3. kép javasolt helye). e) A szakirodalmi hivatkozásokat kérjük a szövegközben, zárójelek között elhelyezni. PL: (Herman 1893, 12, 18—19; Kalicz 1985,33,52. kép/1—3; Kordos 1982; Raczky 1987,55, Fig. 25/3—4; Raczky—Anders 2008,41—42). f) Végjegyzettel ellátott szöveget nem veszünk át. A lábjegyzet formai követelményei: 10 pt betűnagyság, Times New Roman betűtípus, szimpla sorköz. Lábjegyzetbe a forráshivatkozások, az adattári hivatkozások és a kiegészítő megjegyzések kerüljenek. g) A Köszönetnyilvánítás a tanulmányok főszövegéhez tartozik, annak végén helyezkedik el. Kérjük, ne tegye lábjegyzetbe! Szintén a főszöveg után következik a Rövidítések, a Kotrások és az Irodalomjegyzék. i) A hivatkozott irodalom összeállításakor fokozottan ügyeljen a formai és tartalmi pontosságra! Ebben a részben kizárólag dőlt betűs kiemelést használjon a megfelelő helyeken! A szövegjellemzők (betűméret, -típus és sorköz) tekintetében a Főszöveg paraméterei alkalmazandók. j) Az Irodalomjegyzékben a periodikák, gyűjteményes kötetek, sorozatok stb. címének leírásában lehetőség van rövidítések alkalmazására (pl. ArchErt, ActaArchHung stb.), ebben az esetben viszont kérjük azok feloldását egy külön részben. NÉHÁNY IRÁNYMUTATÓ PÉLDA BIBLIOGRÁFIA KÉSZÍTÉSÉHEZ Periodikában közölt ákkek, tanulmányok: FEJTŐ Ferenc 1996 Négyszáz éve született Descartes. Magyar Nemzet, LIX. évf. 76. sz. (március 30.) 15. p. KORDOS, László—BEGUN, David R. 2001 A new cranium of Dryopithecus from Rudabánya, Hungary .Journal of Human Evolution, 41/6. 689—700. NAGY Márta 2005 Késő bronzkori település Nyírlugos határában [Spätbronzezeitliche Siedlung in der gemarkung von NyírlugosJ.H nyíregyház) jósa András Múzeum Évkönyve, XLVII. 63—105. Könyv, Tanulmánykötet, Gyűjteményes kötet, Többkötetes mű, Monográfia: DÖVÉNYI Zoltán (szerk.) 2010 Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. FÖLDI Pál 2003 A magyar gyalogság története. Anno Kiadó, Budapest. HAJNAL István 1986 A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. In RING Éva (szerk.): Helyünk Európában. Ne\etek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. 1. köt. Magvető Kiadó, Budapest. 624—645. KOSÁRY Domokos 1994 И Görgey-kérdés története. 1—2. köt. Osiris Kiadó, Budapest. 387 p. MIKÓ Árpád 2005 II. Lajos király címereslevelei. Egy speciális reprezentációs forma művészettörténeti kérdései a késő jagelló-korban Magyarországon. In RÉTHELYI Orsolya—F. ROMHANYI Beatrix—SPEKNER Enikő— VEGH András (szerk.): Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521—1531. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest. 73—85.
