Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
158 Kis József s maga is részt vett internálási ügyekben — valamint Tréki Török Andor árvaszéki elnököt 1945. augusztus 18-án tartóztatták le.243 Dr. Molitor Jenő „volt nyilas főszolgabíró” ellen is eljárás indult, annak ellenére, hogy a nyilas uralom alatt több baloldali internált szabadlábra helyezésében játszott szerepet és kapcsolatban állt a miskolci ellenállási mozgalom egyik vezető alakjával, Ginzery Sándor ezredessel, valamint több - németek által felrobbantani kívánt - vagyon- és műtárgyat megmentett. A miskolci népbíróság 10 év kényszermunkára ítélte, büntetését azonban a NOT 5 év fegyházra változtatta. Molitor azonban nem nyugodott bele a súlyos büntetésbe, ezért újrafelvételi kérelmet adott be. A megismételt eljárás eredményekét büntetését mindössze másfél évre csökkentették. Dr. Molitor ellen ezzel még nem fejeződött be a hajsza. 1948 végén kormányellenes kijelentései miatt tartóztatták le, majd kísérték a debreceni népügyészségre.244 Népbírósági eljárás végül nem indult ellene, azonban 1949-ben internálták.245 Dr. Duttkai Viktor egykori főispáni titkárt 1945 tavaszán tartóztatták le majd állították népbíróság elé háborús bűntett vádjával, perének kimenetele ismeretlen.246 Ugyancsak nem ismert az Árvay Bléd Gusztáv színigazgató elleni eljárás vége sem, akinek ügyét az igazoló bizottság utalta a népbírósághoz. A miskolci népügyészség háborús bűntett miatt indított ellene eljárást, majd ismeretlen okból 1945. november 8-án áttette az ügyet a debreceni népbírósághoz.247 Dr. Vas Lénárd miskolci járási jegyzőt 1946. május 2-án tartóztatták le, majd azzal vádolták, hogy Feleden illetve Putnokon törvénytelen módon üldözött, internáltatott és deportáltatott zsidó származású személyeket. Vas végig tagadott, s végül a népügyész ejtette a vádat, így a miskolci népbíróság fél év múlva megszüntette ellene az eljárást.248 Dr. Krompaszky Géza városi aljegyzőt 1945. október 17-én vették őrizetbe. Krompaszky 1944. október 243 MNL BAZML XVII. 407. 956/1945. Jegyzőkönyv dr. Nagy Ernő igazolása tárgyában. 1945. június 2.; Miskolci Hírlap, 1945. augusztus 19. 244 Eszakmagyarország, 1948. december 10. 245 MNL BAZML XVII. 420. 363/1948.; És^akmagfarors^ág, 1949. február 10. 246 Szabad Magyarország, 1945. május 17.; 1945. június 19. 247 MNL BAZML XVII. 407. 892/1945.; MNL BAZML IV. 901/b. 555/1945. Kimutatás a miskolci népügyészségnek 1945. évi augusztus hó 5. napjától 1945. évi augusztus hó 11. napjáig terjedő időre szóló heti ügyforgalmáról. 248 MNL BAZML IV. 904/b. 283/1947. 15-e után a város részéről kiküldött tisztviselőként ellenőrizte, hogy a zsidó üzletek kiárusítása a szabályok szerint történik-e. A népügyészség azzal vádolta őt, hogy az üzletek leltározásánál hivatalát nem a köteles gondossággal látta el, a népbíróság azonban 1946. február 9-én felmentette a vádak alól.249 Dr. Varga László városi tanácsnokot, aki 1940—1943 között Nagyváradon teljesített szolgálatot, azzal a váddal állították a népbíróság elé, hogy ott „számtalan esetben megtagadta az üldözöttektől a helyhatósági bizonyítvány kiadását. Iratok hiánya miatt a szerencsétleneket ¥мтепес Podolskba deportálták, ahol valamennyien elpusztultak.” Dr. Vargát 1948-ban 10 év fegyházbüntetéssel sújtották.250 Dr. Fekete Gyula diósgyőri főjegyzőt azzal vádolták, hogy 1932-ben részt vett az illegális kommunista mozgalom leleplezésében, valamint, hogy a málenkij robotosok névjegyzékének összeállításakor szándékosan sok „baloldali munkást és jó magyamevű embert vett fel és szállíttatott e/”251 Fekete ellen népbírósági eljárást kívántak indítani, az ügy további sorsa azonban nem ismert. Kubinyi Elemért, a hámori körjegyzőség 1932—1944 közötti vezető jegyzőjét azzal vádolták, hogy honvédelmi munkára való eskütételre akart két fiatal gyermeket kényszeríteni és egyiküket pofon ütötte, valamint, hogy durván bánt ügyfeleivel. A népbíróság 1948-ban 1 év börtönre ítélte. Büntetését a NOT 8 hónap börtönre csökkentette.252 Keresztesi Sándor hejócsabai jegyző ellen távollétében indult eljárás azzal a váddal, hogy németbarátságát hangoztatta és számos baloldali magatartású embert internáltatott. Keresztesit 1948-ben 10 év börtönre ítélték.253 1948-ban Kulin István, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara igazgatója ellen is népbírósági eljárás indult. A háttérben politikai szándék látszik kirajzolódni. Kulin ugyanis 1945—1946-ban a kisgazdapárt színeiben a Miskolci Nemzeti Bizottság tagja volt, s 1945. január 2-án teljhatalmú közellátási vezetővé is kinevezték.254 Azzal vádolták, hogy „fasiszta és demokráciaellenes” hangvételű beszédeket mondott s ilyen cikkeket is írt. A miskolci népbíróság 3 év börtönnel sújtotta, azonban ezzel egyidőben szabadlábra helyezte, ami nagy felháborodást váltott ki baloldali körökben. A rendőrség még aznap intézkedett, s internálta Kuünt. A másodfo-249 MNL BAZML XXV. 4. 556/1945. 250 Eszakmagyarország, 1948. november 26. 251 Szabad Magyarország, 1945. május 25. 252 MNL BAZML XXV. 4. 100/1947. 253 Eszakmagyarország, 1948. december 30. 254 MNL BAZML XVII. 2. 42/1945.; 2309/1945.
