Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Kis József: Háborús bűnös vagy áldozat?
Háborús bűnös vagy áldozat? 153 a MÜNE egyik vezetője, és dr. Bodnár Lászlót, aki a MÜNE titkára és a Baross Szövetség ügyésze is volt. Dr. Bodnárt később háborús bűncselekményekkel vádolták meg, a miskolci népbíróság azonban felmentette a vádak alól.187 Érdekes módon dr. Póka Istvánt, aki a MÜNE mellett a Tesz, az Eksz, a MÉP és a Turul Szövetség tagja is volt, az igazoló bizottság leigazolta. Ez persze felháborodást keltett a kommunisták körében, így a rendőrség rendőri felügyelet alá helyezte és nyomozást indított ellene,188 Póka további sorsa azonban nem ismert előttünk. Ugyancsak MÜNE-beli tagsága miatt indult népügyészségi eljárás Dálnoky Nagy Zoltán ügyvéd ellen189 háborús bűntett gyanújával, bár valószínűbb, hogy az ellene indított hajsza politikai szereplésével, polgári demokrata párti tagságával is magyarázható. Dálnoky ugyanis tagja volt a városi nemzeti bizottságnak, s még népbírónak is jelölték korábban. Az ellene indított eljárás kimenetele iratok hiányában sajnos nem ismert. Elorkay Ferenc egykori ügyészségi elnököt — aki az Eksz tagja volt — 1945-ben internálták.190 Csidei Lajos MAVAG-tisztviselót — aki a Turul Bajtársi Szövetség tagja és a Zrínyi Bajtársi Egyesület diósgyőr-vasgyári pénztárosa majd „alvezére” volt — 6 hónap börtönre ítélték.191 Palotay Ferenc polgári iskolai tanárt mint a „Turul- Baross-Nemzeti Munkaközpont miskolci hármas szövetségének életre hívóját” tartóztatták le 1945-ben, s adták át a népügyészségnek.192 Jávorszky Józsefet, aki 1941 és 1943 között a Nemzeti Munkaközpont miskolci tagozatának alelnöke volt, 1945-ben tartóztatták le. Bár a népbírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy 1944 végén közreműködött bujkáló munkaszolgálatosok rejtegetésében, azokat élelemmel segítette, népellenes bűntett miatt 6 hónap börtönre ítélték.193 Dr. Homolya János ügyvédet, aki a Nemzeti Munkaközpont miskolci szervezetének elnöke és a Vitézi Szék ügyésze volt, távollétében 1948-ban 5 év börtönbüntetésre ítélték.194 187 Miskolci Hírlap, 1945. augusztus 10; Szabad Magyarország, 1946. november 15. 188 Szabad Magyarország, 1946. július 28. 189 MNL BAZML XVII. 2. 1516/1945. 190 Szabad Magyarország 1945. július 15. 191 MNL BAZML XXIV. 202/b. 20491/1949. 192 Szabad Magyarország, 1945. május 20. 193 MNL BAZML XXIV. 202/b.7208/1947. 194 MNL BAZML XXV. 4. 635/1945. RÉGI ÉS ÚJ POLITIKAI ELIT Az 1945 utáni eljárások áttekintése alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a formálódó kommunista hatalom minden eszközzel próbált fellépni az ún. „horthysta” politikai elit ellen, de új „szövetségesei”, koalíciós társai is a célkeresztjébe kerültek. A régi politikai elittel szemben viszonylag könnyű dolguk volt, egy részük ugyanis szerepelt a kormány által kiadott háborús bűnösök listáján. Ezen lista alapján szolgáltatta ki a Szövetséges Ellenőrző Bizottság a bíróság elé állítandó személyeket (Mikó 2015,63). „Unnék nyomán kérték azpn személyek kiadatását, akik Jugoszlávia fegyveres megtámadását, a Szovjetunió elleni hadba lépést, továbbá az Amerikai Egyesült Államok elleni hadüzenetet kezdeményezték, aláírták, a felsőházban és ezek bizottságaiban mellette felléptek vagy szavaztak. Felkerült a listára az 1941. október 10-e óta az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításáig működött összes miniszter, államtitkár” (Mikó 2015, 64). Ez alapján tehát a felsőházi tagok jelentős része, valamint az 1941 utáni összes kormánytag automatikusan célponttá vált. így kerülhetett a háborús bűnösök listájára Lukács Béla volt miskolci főispán, dr. Fekete Bertalan volt polgármester és valószínűleg Lichtenstein László volt főispán is. Lukács Bélát195 — aki Miskolc elhagyása után földművelésügyi miniszter volt, s a Magyar Élet Pártjának elnöke — a háború után az oroszok tartóztatták le, s hurcolták Moszkvába, majd 1946 elején átadták a magyar népügyészségnek. A Budapesti Népbíróság folytatta le ellene az eljárást, amely során háborús és népellenes bűntettek miatt 12 év fegyházra ítélte, büntetését 1948- ban helyben hagyta a NOT is.196 Dr. Fekete Bertalant — aki a Sztójay-kormány közellátási államtitkára, kormánybiztosa volt — 1945-ben a debreceni politikai rendőrség vette őrizetbe, majd népbíróság elé állították. Azzal vádolták, hogy „kegyetlen kézzel” megtorolt minden baloldali megnyilvánulást, s miskolci polgármesterként „szolgálatkész végrehajtója lett a [...] nyilas ésgestapó embereknek, a Volksbund miskolci megbízó ttainak. [...] Korra való tekintet nélkül Ukrajnába és a halálbajuttatott dr. Fekete Bertalan halállistájával közbecsülésben 195 Eljárás indult öccse, Lukács Endre volt miskolci alispán és veje, Dadányi Miklós ellen is. 1945-ben mindkettőjüket internálták. Dadányit hónapok múlva szabadlábra helyezték és rendőri felügyelet alá került, azonban 1946 tavaszán ismét internálták. Szabad Magyarország, 1945. szeptember 14.; 1946. április 28., Lukács Endre 1948-ban külföldre próbált szökni, azonban elfogták, s vélhetően eljárást indítottak ellene. Szabad Magyarország, 1948. április 9. 196 Szabad Magyarország, 1946. február 22.; 1947. március 4.; Eszakmagyarország, 1948. június 23.
