Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei 131 az impresszionizmussal, a szabadban való festéssel, a fény-árnyék-színek problematikájával (Réti 1994, 164— 165). Később a hazai plein air-festészet és a luminizmus egyik markáns képviselőjévé vált. A helyi sajtó 1901-es közlése szerint ebben az évben is találkozhatunk miskolciakkal Münchenben: „Ott tanulnak a már jó hírnévvel bíró Hradil Elemér és most került oda Hídvégi Gé%a is, tanfelügyelőnk fia. Mindkettő a jeles Hollósy-féle festőiskolának tafia. [...] így Hradil Elemér, kit arcsfiép festészete után közönségünk előnyösen ismer, részt vett a világhírű Eenbach-féle kiállításon s pedig két tanulmányfejjel és egy tájképpel. A kiállított müvekről a müncheni legelőkelőbb lapok (Münchener Neuste Nachrichten és a Münchener Zeitung) hízelgő bírálatot közöltek.”7^ Halász-Hradil Elemér művei 1898-tól kezdve rendszeresen szerepeltek a jelentős országos képzőművészeti tárlatokon. Első önálló kiállítását 1902-ben rendezte meg Kassán, amelyik évben a Halász előnevet is fölvette. Három évvel korábban a Blazsejovszky-portrét — jobb oldalon középen - még Hradil Elemér aláírással látta el, szignózta. A nagybányai festők kiállításán különteremben állítottak ki a Hollósy-féle festőiskola növendékei 1898-ban, akik közül a Pesti Napló kiemelte az öt legtehetségesebbet, köztük Hradil Elemért is.72 A Kassán letelepedett művész Miskolcon gyakran és szívesen időzött, és a városi hivatalok felkérésére portréfestői feladatokat teljesített, többek között megfestette Pfliegler József Ferenc arcképét 1905-ben, Horváth Lajos arcképét 1912-ben, Báró Vay Elemér és Kubik Béla képmásait 1914-ben, Tisza István arcképét 1923- ban és 1927-ben, Neumann Adolf képmását 1924-ben. Elsősorban portréfestőként ismerték, de emellett tájképeket is készített.73 Blazsejovszky portréja aranyozott keretben az 1940- es leltár szerint végrendeleti hagyományként került Miskolc-Mindszentre és az ebédlőben az elődök portréi között kapott helyet.74 71 Miskolcziak Münchenben. Borsod-Miskolczj Közlöny 19/5— 1868. (1901. január 17.) 2. 72 A magyar szecesszionisták. Pesti Napló 49/349. (1898. december 18.) 3. 73 http://kultdb.digitalismiskolc.hu/?p=108 (utolsó letöltés: 2017. május 1.) 74 A miskolci-mindszenti plébánia és a plébániához tartozó templomok, kápolnák és kisebb alapok leltára. 1940. június 29. 18., Átadó: Kronberger József főesperes, apátkanonok, átvevő: Viezer József apát-kanonok. EFL Acta Parochialia Miskolc-Mindszent 1938-1942. 1589/1940. KI VOLT BLAZSEJOVSZKY FERENC^ 1843. október 2-án született Sály községben. Iskoláit Miskolcon és Egerben végezte. 1866-ban szentelték pappá. 1865 októberében Kotz József lovag és császári királyi kapitány kérésére fia mellé nevelőnek nevezte ki az egri érsek Miskolcra, azzal a feltétellel, hogy az őt megillető ellátáson felül tiszteletdíjban részesül. 1866- ban Kállay Zoltán Ödön országgyűlési képviselő, Heves vármegye főispánja és felesége gyermekei mellé keresett tanítót az egri papnövendékek közül, aki már végzett, de káplánként még nem szolgált. Bartakovich Béla érsek úr házi nevelőként szintén őt ajánlotta. Kiscserén a képviselő két fiát, Zoltánt — a későbbi hevesi főispánt — és Rudolfot — aki a nyíregyházi kórház főorvosa lett — tanította október 15-től.75 76 Az egy év letelte után Blazsejovszky Ferenc kérte segédlelkészi kinevezését az érsek úrtól 1867. július 28- án írott levelében.77 Szeptember 4-től kezdte meg káplánként szolgálatát Kápolnán, majd 1868. szeptember 9-től Jászapátiba helyezték (Rusvay 2003, 280).78 1869. november 24-én nevezték ki plébánosnak Hejőbábára a Bük Zsigmondné79 * * * * * * kezdeményezésére alapított plébániára, ahol hét évig, 1876-ig végezte munkáját. 75 Blazsejovszky Ferenc papi szolgálata a miskolc-mindszenti plébánián: 1893—1909. 76 EFL IX. fond Acta Personalia 371. rsz. Blazsejovszky Franciscus 1218/1865.; Kinevezés. Borsod-Miskolczi Közlöny 14/75-1108. (1893. szeptember 17.) 2.; (Az Alsó Miskolczi... 1909,7-8). 77 EFL IX. fond Acta Personalia 371. rsz. Blazsejovszky Franciscus 1169/1867. 78 EFL IX. fond Acta Personalia 371. rsz. Blazsejovszky Franciscus 1256/1868. 79 1869-ben özv. Bük Zsigmondné született Sebe Terézia vetette fel önálló plébánia alapítását, „agg napjainak és az ottani rám. kát. embertársainak vigasztalására r. kát. lelkesf állomást alapítani óhajtván”. Papiak céljaira egy lakóházzal ellátott telket, a lelkész javadalmazására szántóföldet ajánlott fel. A telket özv. Bük Zsigmondné Orosz Károlynétól és leányaitól, illetve Büdy Kálmánnétól és Bay Antalnétól vásárolta 4353 négyszögöl kiterjedéssel és lakóházzal együtt. A szántóföld 74731 négyszögölnyi volt. A telek Terézia asszony férjének nagyapja, id. Bük Zsigmond által 1773-ban alapított templommal - melynek felújítására egy 1000 Ft-os alapítványt is létrehozott Bük Zsigmondné - szemben állt. Az egri érsekség az alapítással kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása és az érdekelt felek megkérdezése után engedélyezte a bábái parókia megalapítását, Nemesbikket, Szakáldot pedig Bába fikájává tette, majd később Hejőpapit és Igricit is hozzácsatolták (Takács-Kovács 2002, 220-221; Soós 1985,105).
