Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
116 Vámosi Katalin az „Új kenyér”-nek.33 „A képzőművészet két előkelő [országos] díját a [Képzőművészeti Társulattól elnyert] Ráth György-díjat és a [Magyar Képzőművészek Egyesületétől kapott] Zala-érmet hozta el abból a versenyből, amelynek zsűrije a legnagyobb fővárosi művészek alkotásai között válogathatott a díjak odaítélésénél”34 — olvashatjuk a Reggeli Hírlap cikkében. A műtörténészek, szakírók és hírlapi kritikusok körében is a legjobb bírálatokat kapta a triptichon.35 36 Elek Artúr kritikája szerint: áső teremnek két hatalmas méretű festménye is van, Merén Gyula és Meilinger Dezső sokalakos kompozíciói. Meilingeré a hasonlíthatatlanul különb. Az Új kenyér a címe és jézust ábrázolja magyar parasztok között. A parasztok mindegyike kitűnő embertanulmány. Kifejezés, jellemzés és mozdulatok megragadása tekintetében is kifogástalanP36 Márkus Pál említésre méltónak tartja Meilinger művét, ami az első teremben kapott helyet37 Csók István, Knopp Imre és Háry Gyula képeivel együtt.38 A korabeli sajtóból kiderül, hogy Meilinger Dezső elismerései39 40 jelentős sajtóvisszhangot váltottak ki. „Egyet jelent a hivatalos magyar művészettörténelembe való bevonulással, a teljes beérkezettséggeP40 — méltatja a Magyar Jövő újságírója. A Katolikus Ösvény írása „egyszerre az ország legkiválóbb képzőművészei sorába iktatta öt. Meilinger Dezső egészen kivételes művészetét mi miskoláak jól ismertük s mindig a legkiválóbbak közé tartozónak váltottuk őt. Ezért a 33 Meilinger Dezső festőművész kapta a Ráth György-díjat. Reggeli Hírlap 1940. január 14. 34 Meilinger Dezső kiállításának sajtóbemutatója. Ma délután nyílik meg a kiállítás a közönség számára. Reggeli Hírlap 1940. március 9. 35 Meilinger nevét „az elsősorban említendők közt” jegyezték fel. A Műcsarnok ünnepi tárlata. Függetlenség 1939. december 17.; Az 5. oldalon az Új kenyér reprodukciója látható. Pest 1939. december 18. 36 A Műcsarnok téli tárlata. Újság 1939. december 16. 37 Téli tárlat. Nemzeti Újság 1939. december 17. 38 A Műcsarnok téli tárlata. Újság 1939. december 16. 39 ,.Miskolcon különösen nagy örömet fog kelteni, mert a kitüntetés egy oly miskolci művészt ért, akit a város müvészetkedvelő és műértő közönsége büszkén vall a magáénak, s akinek vitathatatlanul nagy kvalitású művészete díszt és fényt jelent Miskolc nevén.” Meilinger Dezső kitüntetése. Magyar jövő 22/4 (1940. január 6.) 2.; Meilinger Dezső festőművészt a Zala-éremmel tüntették ki. Magyar Elet 1940. január 6.; Meilinger Dezső festőművész kapta a Képzőművészek Egyesületének Zala-érmét. Reggeli Hírlap 1940. január 6. 40 MeiUnger Dezső negyedszázados jubileumi tárlata. Magyarjövő 22/56 (1940. március 9.) 4. most jött hivatalos elismerések különös örömet okogtak Miskolc egész műpártoló társadalmában.”41 A miskolci kiállítás megnyitása újabb hírhullámot indított el, aminek hatására tovább gyarapodtak a napilapok elismerő írásai a triptichonról.42 A budapesti kiállítást követően ugyanis nagyméretű kompozícióját Miskolcon, a Korona szállóban mutatta be 1940. március 9-től43 április 9-ig,44 majd ugyanebben az évben május 4-től Egerben, a Kaszinó nagytermében45 is kiállította. Tréki-Török Andor, Miskolc város főjegyzője méltatta megnyitó beszédében Meilinger Dezső munkásságát és országos elismeréseit: „Ez a kettős siker dicsőséget jelent Miskolc város számára is. Mert bár Meilinger nem Miskolc város szülötte, huszonöt éve él Miskolcon s így e város fiának 41 Meilinger Dezső kitüntetése. Katolikus Ösvény 1940. január 28. 42 „A művészetét halálos komolysággal vevő mester is úgy beszél erről a szerelmes gyermekéről, mint akit nemcsak megfestett, hanem emberi és magyar szpáális cselekedetnek hosszú esztendők munkájával és elmerülésével ténykedett közjbénk. [...] Mert benne él a magyar főgondolat: a Kenyér [...] a kenyérért izgadó s az izgadásban egymást forró szeretettel szerető és egymást kalákásyya segítőfalusi magyarság társadalma ott él rajtaF Vucskits Jenő: A kenyér. Meilinger Dezső díjnyertes festménye. Magyar jövő 22/55 (1940. március 8.) 2.; „Huszonöt esztendős művészi pálya és szüntelen szépet teremtő vágy csúcseredménye Az Új kenyér című kompozíció, amely Meilinger Dezső ma, szombaton este fél 6 órakor megnyíló kiállításán kerül először Miskolc nyilvánossága elé.” Meilinger Dezső negyedszázados jubileumi tárlata. Magyar jövő 22/56 (1940. március 9.) 4.; „Ki tudja fejezni a kor szellemét, erkölcsi felfogását, műveltségét. [...] Meilinger minden új ecsetvonását ez az új szellem vezeti és el kell ismerni, hogy van bátorsága is ezt az új irányt éppen a legnehezebb területen követni. Temperái hűségesen adják vissza ezt a [novecento] stílust, sokszor a valóságnak szinte megdöbbentő erejével.” Meilinger Dezső kiállításának sajtóbemutatója. Ma délután nyílik meg a kiállítás a közönség számára. Reggeli Hírlap 1940. március 9. 43 Vö. Holnap este fél 6 órakor nyílik meg Meilinger Dezső festőművész kiállítása a Koronán. Magyar Jövő 22/55 (1940. március 3.) 3.; Meilinger Dezső kiállításának sajtóbemutatója. Ma délután nyílik meg a kiállítás a közönség számára. Reggeli Hírlap 1940. március 9.; Hwl: Az új Meilinger-képek. Ma nyílik meg Meilinger Béla [Dezső] kiállítása a koronán. Magyar Elet 2/56 (1940. március 9.) 4.; Meilinger Dezső negyedszázados jubileumi tárlata. Magyar jövő 22/56 (1940. március 9.) 4.; Megnyílt Meilinger Dezső jubileumi tárlata. Magyar jövő 22/57 (1940. március 10.) 6. 44 Nagy sikere van Meilinger festőművész kiállításának a Koronán. Magyar Élet 2/69 (1940. március 28.) 5. 45 Petró Kálmán dr. országgyűlési képviselő nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Meilinger Dezső képkiállítását. Nagy sikere van a művész díjnyertes kompozíciójának. Trianon 21. (1940. május 6.) 1—2.
