Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
112 Vámosi Katalin rendezvények szervezésével. Miskolcon, Bizony Ákosné műtermében állították fel műhelyüket,18 bizonyára itt találkozott először a két fiatal. 1918 márciusában már jegyben jártak, amire a 10-es honvéd újság több tréfás hangvételű története utal.19 Első gyermekük, Éva 1919. augusztus 9-én született az Erzsébet kórházban, Miskolcon.20 Itáliai tanulmányútjainak, az ott megismert olasz neoklasszicizmusnak, azaz a novecento festészetnek és magyar változatának, a római iskola hatásának köszönhetőn temperaképein a harmincas évek közepétől stílusbeli változás következett be. 1939 és 1941 között temperával festett vallási témájú festményei — az Új kenyér és a Nagypéntek címűek — a kritikusok legjobb bírálatait kapták és díjakat nyertek a budapesti Műcsarnok kiállításain. 1941-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagjai közé választotta a festőművészt.21 MEILINGER DEZSŐ ÚJ KENYÉR CÍMŰ TRIPTICHONJA Meilinger Dezső első nagyméretű kompozícióját, az Új kenyér című triptichont (/. kép) 1938-ban kezdte érlelni magában és 1939-ben festette meg hat hónap alatt.22 Több éven keresztül lépésről lépésre közelítette meg a témát,23 amelyhez az első inspirációt egy aratóebéd személyes impressziói szolgáltatták számára. „Úgy tíz *vveI 18 HÓM HTD 53. 3200. Anyagrendezés. 10-es honvéd újság II. évf. 1918. 15. 11. 19 HÓM HTD 53. 3200. Dezső jegygyűrűje. 10-es honvéd újság II. évf. 1918. 15. 12.; Dezső titokzatos utazása. 10- es honvéd újság II. évf. 1918. 16. 8. 20 Emlékirataim 32. 21 Meilinger Dezső festőművész kiállítása március 1-én, szombaton este nyílik meg. Magfar Élet 3/46 (1941. február 25.) 7. 22 Emlékirataim 26. 23 ,yA sajóecsegi évek tanulságai a színfelfogásomat termékenyítették meg különösen eredményesen, színeim ebben az időben világosodtak ki.” Az itt készült festményeit már kizárólag temperával festette, amelyek „ujjgyakorlatként” megalapozták a későbbi nagyméretű kompozíciók megalkotását. A temperát úgy kezelte, mintha mindenre képes olaj festékkel festene, pedig a kezelése nehéz, tudást és nagy gyakorlatot igényel. De őt mindig a nehezebb feladatok izgatták (Meilinger D. kiállítás megnyitása, 1942. 12. 28. HÓM KA). Sajóecsegre Burghardt Rezsővel 1936-tól 1943-ig, hét éven keresztül jártak festeni, majd a háború véget érte után ismét folytatták közös festőútjaikat a faluba. Később Csabai Kálmán is csatlakozott hozzájuk. Emlékirataim 24—25. ezelőtt a Tisza mellett festegettem és Dorogmán láttam, hogy a szegényebb munkások a mezőgazdasági munkák idején egymást nemcsak szerszámok kölcsönzésével, hanem munkával is kisegítik. Az új kenyér megszületésekor eyt a munkát bőséges lakomával térítik vissza. Ilyenkor tartják meg az aratólakomát, ahol sor kerül az új kenyér felkínálására. [...] Krisztusnak az utolsó vacsorán elhangzott kijelentésére gondoltam, [ezért] az aratóvendégség házigazdájának [tettem meg].”24 * ,JMost a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezj tegyétek az én emlékezetemreP (Lk 22,19) — mondta Jézus az utolsó vacsorán. Jézus Krisztus az önmagát felajánló lelki táplálék bűneink bocsánatára és az örök élet elnyerésére. A második Adám, aki vállalta a szenvedést, a kereszthalált az emberek iránt érzett mérhetetlen szeretete folytán, hogy megváltsa és megmentse őket az örök haláltól, a sátán uralma alól. „Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, r általa élek. így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki egt a kenyeret eszi, az örökké él” (Jn 6,54-58)23 Meilinger Dezső az Új kenyér című festményén valójában az aratóebédet adaptálta az utolsó vacsora jelenetéhez. Egy képen kétféle étkezést ábrázolt és megtalálta az ételek közötti analógiát: a táplálék éltető jellegét. Az, ami a testnek a kenyér, ugyanaz a léleknek az átváltoztatott ostya, azaz Krisztus teste. A téma klasszikus kompozíciós megoldását követte, viszont aktualizálta azt, amikor Jézus Krisztus alakját tipikusan magyar emberek közé, a magyar tájba, határba helyezte. Az alkotás nemes egyszerűséggel, de monumentálisán közvetíti az eszmét, a grandiózus gondolatot: verejtékjpt] és megszentelt eredményiét]: a kenyéráldás[t], amellyel a Jóisten kegyelme jutalmazna meg a dolgozókat, akik közé leül a mindig velük való Krisztus, hogy részt vegyen ebédjük egyszerű örömében és megáldja az új kenyeret.”26 A munka, az ennivaló és a hit fenséges magyar himnusza, trilógiája ez a festmény. 24 Nagy Gábor: Tíz évig festette és a firenzei kiállításra készült Meilinger Dezső díjnyertes képe. Magyar Elet 2/46 (1940. január 21.) 9. 25 http://szentiras.hu/SZIT/Lk22 (utolsó letöltés: 2017. 05. 29.) http://szentiras.hu/SZIT/ln6 (utolsó letöltés: 2017. 05. 29.) 26 Meilinger Dezső negyedszázados jubileumi tárlata. Magyar Jövő 22/56 (1940. március 9.) 4.
