Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
по Vámosi Katalin jóvoltából a katolikus gimnáziumban kapott helyet, ahol 82 hallgatóval júniusban elindította iskoláját.2 Augusztusban értesítették, hogy a tanév elejétől, szeptembertől — teremhiány miatt - más helyiségről gondoskodjon, ami első próbálkozásának végét jelentette. Barátja, Kun József szobrász ajánlotta figyelmébe az Egri-féle szanatóriumot, amit már ismert Meilinger, hiszen az épületben helyezték el 1917 nyarán a miskolci 10-es honvéd ezred pótzászlóaljának felülvizsgálatos osztályát, ennek tagjaként itt festette meg első festményét. Belevágott a szanatórium felső épületének renoválásába, átalakításába, amiben többen segítségére voltak. tamással megbeszéltük a helyrehozatalát és helyreállítását [...] Ákos bácsi elvből nem ír alá váltót, meg sem kíséreltem. Szentpáli István polgármesterhez mentem, aki garanáát vállalva megszerezte az épület bérleményét [...] Neumann Adolf az О közbenjárásával kölcsönt eszközölt ki a kereskedelmi és ingatlan bank Kt-től [...] festményeimet helyeztem letétbe a kölcsön fedezetére. A bankkal 2 éves szerződést kötöttem, a felső épületet bérbe vettem [...] 9 munkaterem állt rendelkezésre. Közben dolgoztam, dolgoztam. 1919. november 1-jén hurcolkodtam be az új lakásomba, a szanatóriumba. [...] (Egyidejűleg 1919. november 1 -jén elsőként a városháza nagytermében bemutatkozó gyűjteményes kiállításomat is megnyitottam) [...] Szabadiskolám ugyanakkor nyílt mefj^ — emlékezik a kezdeti, nehézségekkel terhes időszakra. Az egykori Egri Miksa-féle vízgyógyintézet épülete és nagy parkja — vele szemben a Vörös Rák vendéglő és az Erzsébet kórház - már eléggé távol esett a várostól. A szerelmespárok (Abonyi Jóska, Koronkai Rózsi) kedvelt helye volt, ide jártak ki. „M nép kerttől és másik oldalon a Kálváriától alig volt egy-két ház legfeljebb borházfélék vagy szőlőkunyhók. Az Arborétum út és a Művész utca vízmosta 2 Emlékirataim 30-31., (Vö. Dobrik 2006, 3). 3 Emlékirataim 23., 28-35.; Évente kétszer, tavasszal és ősszel egyéni tárlaton mutatkozott be Miskolcon, a Korona szálló első emeleti kiállítótermében. Főiskolásként már 1911-től szerepelt a Nemzeti Szalon, majd 1913-tól a Műcsarnok csoportos tárlatain. A miskolci királyi 10-es honvéd gyalogezred hadikiállításán, 1917-ben a vármegyeházán is kiállított — és rendező is volt — Kövér Gyulával együtt. 1926- ban Egerben, 1934-ben, 1942-ben és 1947-ben Miskolcon is megrendezte gyűjteményes tárlatait. 1940-ben, 25 éves miskolci működése alkalmából jubileumi kiállítása nyílt a Korona szállóban, ahol bemutatta Új kenyér című képét. 1941. november 6-24. között ugyanitt állította ki másik nagyméretű festményét, a Nagypénteket. MNL BAZML IV. B. — 1906/b. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 135/1940, 1611/1941.; (Pipics é. n. 192-193). árokra emlékeztetett, a helyén inkább vízfolyás volt. A villamos viszont már ebben az időben is közlekedett,”4 A nyári hónapokban működő Magyar Képzőművészeti Főiskola miskolci művésztelepét a vízgyógyintézet5 épületében 1921-ben szintén Meilinger Dezső szervezte meg, aki gondnoka6 majd később tanára7 8 is lett a telepnek. , gumikor a miskolci művésztelepet megszerveztem, fűt-fát ígért a Főiskola mélyen tisztelt képviselője, többek között a Főiskola tanszékét is. [...] Egyedül a miniszter (dr. Nass József kultuszminiszter) tartotta szavát, amikor valóban felajánlotta számomra a Képzőművészeti Főiskola tanszékét, amit azpn pillanatban személyesen íróasztala előtt állva, szemtől szembe vele, megköszöntem és nem fogadtam el, volt erkölcsi bátorságom visszautasítani agt huszonkilenc éves koromban, [...] az első világháború után 1921-ben. Egyébként is jelszó volt ebben az időben: Nem menni az állam nyakáral”° 1921 nyarán már meg is érkezett Miskolcra Benkhard Ágost főiskolai tanár tizenkét főiskolai növendékkel (Dobrik 2006,4). Meilinger Dezső a nyári időszakot leszámítva az év további részében Nyitray Dániellel az 1919-ben elindított szabadiskolát vezette, ahol rajzot és festészetet oktattak. „Kezdeményezésem (képzőművészeti szabadiskolám, amely magva lett a miskold művésztelepnek) Miskolcon az első volt a háború után, amelyet később több ilyen kezdeményezés követett és eredményeként közvetve a magyar vidék városaiban is megindult több-kevesebb eleven erővel az önálló képzőművészeti élet és a művészetek iránti érdeklődés is, amelyről az 1914-es előtti időkben alig vagy egyáltalán nem lehet beszélni. Ha éltek is egyes helyeken művészek [19] 14 előtt elszigetelve egyedül éltek és dolgoztak, figyelemreméltó akcióképes képzőművészeti élet nem volt csak a három művésztelepi 4 Emlékirataim. Családalapítás. 34. 5 A Kincstár 1922-ben vásárolta meg az ingatlant, a Miskolczi Szanatórium és Vízgyógyintézet komplexumát és ezt követően lett a neve Miskolci Művésztelep. Nagy Árpád miniszteri tanácsos 1922. április 19-én kérte a várostól a telekkönyvi kiigazítást miniszteri rendelet alapján. MNL BAZML IV. B. — 1906/b. Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai 10214/1922. 6 A főiskola miskolci művésztelepén 1935. november 1. és 1937. október 31. között műtermi ösztöndíjban részesült Meilinger Dezső, aki „a művésztelep — első ízben a 169.006/1921. III. V. К M. s^ rendelettel kötelezett - gondnokaként is működik? (Ferenczy 1936—37, 55). 7 Augusztus elejétől Meilinger Dezső Burghardt Rezső professzor úrral Sajóecsegen töltötte a nyarat. Magyar Elet 5/235 (1943. október 17.) 6.; Hatvannégy kép az őszi Meiünger-tárlaton. Sajóecsegi festményeiről, a temperáról és téli képeiről nyilatkozik Meilinger Dezső. Magyar Elet 4/265 (1942. november 22.) 6. 8 Emlékirataim 1950. július 28. 37.
