Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Vámosi Katalin: A Miskolc-selyemréti és a Miskolc-mindszenti Római Katolikus Plébánia rejtett kincsei
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVÍI (2018), 109-136. A MISKOLC-SELYEMRÉTI ÉS A MISKOLOMINDSZENTI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA REJTETT KINCSEI Vámosi Katalin Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Meilinger Dezső festőművész egyik remekműve, az Új kenyér triptichon - kisebb méretű munkáival együtt — a Miskolc-selyemréti Római Katolikus Plébánia közösségi házában látható; a másik nagyméretű, háromrészes műve Nagypéntek címen a Miskolc-mindszend Római Katolikus Plébánia tulajdonát gazdagítja más festmények mellett. Utóbbi helyen többek között Takács István freskóvázlata, egy női portré és kanonokokról készült portrésorozat is található. Meilinger festménye és az apát-kanonokok arcképei az emeleti nagyterem vagy díszterem falait díszítették egykoron, viszont a 2013-as felújítást követően közülük csak a portrék kerültek vissza eredeti helyükre, Meilinger Dezső nagyméretű képe jelenleg raktárban található. Kulcsszavak: triptichon, novecento, plein air, luminizmus, Ráth-díj, Zala-érem BEVEZETÉS Meilinger Dezső (Eger, 1892—Miskolc, 1960) neve Miskolcon elsősorban az általa alapított Képzőművészeti Szabadiskolához és a Képzőművészeti Főiskola művésztelepéhez kötődik. Emlékiratának bejegyzése életének korábbi eseményére világít rá, közvetlenül a katonai leszerelését követő időszakára, amikor még nem foglalkozott a miskolci művészeti élet lehetőségeivel: . .Hazagondoltam. Dr. S^mrecsányi hajós érseknél jelentkeztem audienciára. Az egri Lyceum csillagvizsgáló tornyának néhány üresen álló termét gondoltam elkérni tőle eg általam felállítandó Képzőművészeti Szabadiskola számárai’ Az érsek nem adott egyértelmű visszajelzést kezdeményezésére, „és attól tette függővé [válaszát], bog a békekötés után meginduló rendezett viszonyok milyen mértékben fogják igénybe venni számszerűen is a Lyceum rendelkezésére álló termeitr Meilinger meg is feledkezett erről a kísérletéről, hiszen a már működő miskolci Képzőművészeti Szabadiskola és a szerveződő művésztelep teljes figyelmét lekötötte. Két évvel később, 1921-ben dr. Nagy János kanonok — az érsek úr nevében — felkereste a festőművész Egerben lakó édesapját és tudatta vele, hogy főméltósága egyházművészeti alapon művésztelepet óhajt létesíteni, az intézmény élére pedig Meilinger Dezsőt szándékozik kinevezni. ,y\pám azonnal közölte a kanonok úrral, bog üzenetét továbbítani fogja, de nem hiszi, bog annak eredménye lenne, mert én lekötöttem már magamat a Főiskola miskolci művésztelepe mellett. Lnnék ellenére az érsek úr személyesen interveniált a kultuszminiszternél személyem átengedése végett. A miniszter ezt a kérelmet nem teljesítette, de én sem vállalkozz tam volna már.”1 Miskolcon, a Kossuth utcán Meilinger Dezső gyakran találkozott művészismerőseivel — Nyitray Dániellel, Kun Józseffel és Mokry-Mészáros Dezsővel — önzeden jó barátja, Tamás Vilmos lakásán, ahol egymás társaságában múlatták az időt. A budapesti Wacha cég képviseletében Miskolcon dolgozó építész a városi építkezéseket irányította, szabadidejében viszont szívesen barátkozott és időzött művészek társaságában. Lakásán igazi bohém művésztársaság verődött össze az említett miskolci művészekből, akik művészetről beszélgettek, vitáztak, művésztelep és szabadiskola létesítéséről álmodoztak. A zavaros közállapotok viszont — úgy gondolták — nem kedveznek utóbbiak létrehozásának. Társalgásaik témái a helyi sajtóorgánumok érdeklődését is felkeltették, az újságok cikkei leközölték elképzeléseiket és terveiket, aminek köszönhetően az alapítás gondolatával egyébként is kacérkodó Meilinger Dezső meggondolta magát és szabadiskolájának megszervezésébe fogott, helyetteseként Nyitray Dánielt vette maga mellé. A kezdeményezés iránt nagy volt az érdeklődés. Régi jó barátja, Szontágh Tibor festőművész és rajztanár 1 [Meilinger Dezső:] Fmlékirataim, 1919. 38-39. Kézirat, magántulajdonban.
