Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Pirint Andrea: Miskolc anno. A régi város, rajzolt emlékképei
MISKOLC ANNO — A régi város festett, rajzolt emlékképei 105 A Gordont elhagyva a Szinva túlsó oldalán folytatjuk sétánkat. A Széchenyi utcából észak felé nyíló Újváros utca ma is a régi nyomvonalán halad, és a 20-as évek közepétől mindmáig Szentpáli István nevét viseli. Erre merőlegesen, az utca közepetája és a Búza tér között húzódtak a négy évszakról elnevezett, egymással párhuzamos utcák, melyeknek - a Miskolc Plaza beépítésével — mára hírük sem maradt. Ismét csak Kiss Lajos akvarelljein keresztül ismerhetjük meg az egykori Tél és Ősz utcák hangulatát,48 amely 1930 táján éppúgy falusias, mint a keleti végükre merőleges Szeles utcáé.49 A Szeles utca túlsó oldalán, a Búza téren magasodó, 1911-ben felszentelt görögkatolikus templomot és környezetét a század első felében Bartus Ödön dokumentálta művészi igénnyel,50 és ő festett sajátos „birtoklátképet” a Zsolcai kapui ipartelep Szilágyi és Diskant Gépgyáráról is, ami néhány évvel később, a II. világháborús bombázás során csaknem teljesen megsemmisült,51 de újfent Kiss Lajos az, akinek a Zsolcai kapuban valaha álló „Hangyaépületről” ábrázolást köszönhetünk (15. kép). A régi városképek helytörténeti jelentősége azokon a műveken mérhető le leginkább, melyek időközben eltűnt utcákat, városrészeket, fontossággal bíró épületeket dokumentálnak. Az értékesítéssel foglalkozó Hangya Szövetkezet központi épületének „... külső megjelenéséről csupán Kiss Lajos tanár akvarellje maradt meji ~ ífja Dobrossy István (Dobrossy 1995, 113). Az épületről rendelkezésünkre álló egyeben ábrázolásnak nem csupán a kereskedelmi élet szempontjából van jelentősége, de Munkácsy Mihály miskolci kapcsolatainak tekintetében is. A Zsolcai kapu a 20. század elejére a város jelentős ipartelepévé fejlődött. A terület első komolyabb épülete a száz évvel korábban létesített sóház volt, amihez kapcsolódóan később újabb épületeket (raktárakat, a hivatalnokok számára lakóházakat) emeltek. A neves festő édesapját 1848-ban helyezték ide, aki mint kincstári sótiszt a központi hivatalban dolgozott, feleségével és gyermekeivel - köztük az ekkor 4 éves Mihállyal — a mellette álló földszintes házban lakott. A sóhivatal a század végére megszűnt, s épületei más rendeltetést kaptak. A központi épület Pénzügyi 48 Kiss Lajos: Tét utca (Újváros utca) (19x13 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.103.1., Tét utca (13x19 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.105.1., Ősz utca, 1931. (19X13 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.174.1. 49 Kiss Lajos: Szelest ház udvara, 1931. (13x19 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.106.1. 50 Bartus Ödön: Görögkatolikus templom a Búza téren, 1927. (vöröskréta, papír 325x240 mm) Ltsz: HÓM KGy 53.155.1. 51 Bartus Ödön: Szilágyi és Diskant Gépgyár, 1939. (olaj, vászon 59,5x70 cm) Ltsz: HÓM TGy 77.188.1. Laktanyának, majd iskolának, a mérlegmester egykori háza a Hangya Szövetkezetnek adott otthont. Az épületegyüttes házait az 1940-es évektől kezdve bontották le. A sóhivatal egykori telkét a Megyei Rendőr-főkapitányság épülete foglalja (Dobrossy 1995, 113-114; 2006, 210—212). Kiss Lajos képe tehát ugyan nem Munkácsy Mihály egykori lakóházát ábrázolja — ahogyan azt a festő tudni vélte —, de mindenképp azokat az épületeket, amelyek a Miskolcon töltött periódus emlékét idézik. A Szeles utcától észak felé, a Szentpéteri kapu és a Huszár utca által közrefogott területen futott az a három, virágnevet viselő utca, amelyek a Szentpéteri lakótelep kiépítésével tűntek el. A Rózsa és a Szegfű utca hangulatát két Kiss-féle akvarell segítségével idézhetjük meg.52 53 A közeli Tetemvár korabeli állapotát nemcsak Kiss Lajos, de Várdeák Ferenc és Tornán Kálmán is hangulatos képekben rögzítette,55 a Tetemvár oldalán magasodó régi Deszkatemplom művészi igényű, s kiemelkedő helytörténeti értékkel bíró ábrázolását pedig az utóbb említett alkotónak köszönhetjük.54 A régi Miskolc ún. felsővárosa sem kerülte el művészeink figyelmét. A belváros felől nyugatra tartó Serház — 1928-tól mindmáig Tizeshonvéd — utca hangulatát Kiss Lajos,55 a Szent Anna templom körüli lakóházakét Tornán Kálmán és Meilinger Dezső is rögzítette.56 A tetőzetének színe után Vörösnek nevezett templomról — már az 1924-ben átépített, mai tornyával — Bartus Ödön készített rajzot,57 a közeli Major — elnevezését és nyomvonalát máig megtartó — utca egy részletét Kiss Lajos dokumentálta.58 52 Kiss Lajos: Lemaradt vén ház a Rózsa utcában, 1931. (12,5x19 cm) Ltsz: HÓM KGy 62.6., Szegfű utca, 1931. (19x13 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.88.1. 53 Kiss Lajos: Tetemvári pincesor, 1931. (akvarell, papír 13x19 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.101.1.; Tornán Kálmán: Tetemvári pincesor, 1931-1932. (akvarell, papír 26,5x21,5 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.120.1.; Várdeák Ferenc: Miskolci tetemvár, 1930 körül (olaj, vászon 50x44 cm). A művész családjának tulajdonában. Közli: Jurecskó-Kishonthy 2003, 17 (3. kép). 54 Tornán Kálmán: A régi miskolci Deszkatemplom, 1937. (akvarell, papír 24,5x30 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.130.1. Reprodukció és részletes bemutatás: Pirint 2013, 352, 354 (4. kép). 55 Kiss Lajos: Tizeshonvéd utca, 1930. (akvarell, papír 13,5x19,5 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.79.1. 56 Tornán Kálmán: Szent Anna utcai ház, 1931—1932. (akvarell, papír 25x21 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.119.1.; Meilinger Dezső: Házak a Szent Anna templommal szemközt, 1932. (olaj, vászon 50x60 cm) Budapesti magántulajdon. 57 Bartus Ödön: Vörös templom, 1927. (vöröskréta, papír 240x325 mm) Ltsz: HÓM KGy 53.153.1. 58 Kiss Lajos: Major utca eleje, 1920. (akvarell, papír 12,5x18 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.179.1.
