Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Pirint Andrea: Miskolc anno. A régi város, rajzolt emlékképei
MISKOLC ANNO - A régi város festett, rajzolt emlék képei 101 képe forrásként szolgál a külső megjelenésében mára részben megváltozott épület 1930-as állapotának megismeréséhez (8. kép), a dufartjáról festett hangulatos alkotás pedig elképzelnünk engedi a mai járókelők elől mindig kulcsra zárt fakapuval eltakart látványt.32 A Városház térről a Hunyadi utca felé vethetünk pillantást Kiss Lajos egyik akvarelljén,33 majd utunkat a Városháza és a Megyeháza által szegélyezett szakaszon folytatva Szemere Bertalan 1906-ban felavatott szobrához érkezünk. Ezen a ponton, a szobrot övező park szélén állt Bartus Ödön is, amikor a századfordulón épített Palóczy utcai zsinagógáról, előtérben a zsidóság emancipációjának képviselőjét megörökítő szoborral, rajzot készített (9. kép). Az 1963-ban elbontott zsinagóga emlékét Barnásnak egy másik munkája is megőrzi. Látószöge ekkor kissé északabbról, a Kun József (ma Kis-Hunyad) és a Verbőczy (ma Dózsa György) utcák találkozásánál nyílt, ahonnan a zsinagóga mögött magasodó Kossuth utcai református templom tömbje is látható.34 A Bartus által kijelölt irányban haladva a Deák térre érünk. A halódó részletekre koncentráló Kiss Lajos egy képecske erejéig kivételesen a korabeli város legújabb objektumait tüntette ki figyelmével, s a tér északi oldalán álló, 1929-ben átadott Erdőigazgatósági Székházat, előtérben az 1925-ben felavatott Deák-szoborral festette meg.35 A térhez kapcsolódó egy másik alkotásán azonban visszatért régi önmagához: dél felé fordítva tekintetét a park elegáns padjainak egyikén üldögélő embereket jelenít meg, háttérben az egykori Fáy-kúria romos kapuzatával.36 37 A Miskolc legfontosabb műemlékei között számon tartott kosáríves kapu a barokk kori kúria utolsó hírmondójaként állt ekkor, de tudva lévő volt, hogy nem kerülheti el a halálos ítéletet. Elbontására 1933-ban került sor. Az építészeti emlékre fókuszáló, művészi igényű dokumentálást Barms Ödönnek és Kiss Lajosnak köszönhetjük {10. kép)?'1 32 Tornán Kálmán: Herke-Müller ház udvara, 1930. (akvarell, papír 34,5x26,5 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.116.1. Ugyancsak a dufartról festett ez idő tájt hangulatos akvarellt Szabó Ida (1892—1968) rajztanár. Budapesti magántulajdon. 33 Kiss Lajos: Városháztér a Hunyadi utcával, 1930. (31X23 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.184.1. 34 Bartus Ödön: Zsinagóga, 1927. (vöröskréta, papír 325x240 mm) Ltsz: HÓM KGy 53.154.1. 35 Kiss Lajos: Deák tér az Erdőigazgatási Hivatallal (akvarell, papír 24x35 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.183.1. 36 Kiss Lajos: A Deák téri parkban, 1927. (akvarell, papír 12,5x18 cm) Ltsz: HÓM KGy 53.178.1. 37 Bartus Ödön: Régi kapu Miskolcon, \921. (akvarell, papír) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtárának gyűjteményében. Közli: Pirint 2009, 246 (5. kép); A Fáy-kapu ábrázolásairól bővebben: Pirint 2013, 353-354. A Deák tér felől a 18. század végén megnyitott, 1859-től Kazinczy Ferenc nevét viselő utcán át térünk vissza a belvárosba, s az útszakasz középtájáról viszszanézve — Kiss Lajos segítségével — bepillantást nyerünk a lovasszekerek, automobilok és járókelők által benépesített forgalmas utca korabeli életébe (/1. kép). A látóhatárt a város ősi iskolája, a mai Földes Ferenc — korszakunkban Királyi Katolikus Gimnázium, majd (1922-1950 között) Fráter György nevét viselő - Gimnázium 1910-től álló épülete zárja. A Kazinczy—Széchenyi—Szemere utcák találkozása két évszázad óta a város egyik legfontosabb csomópontja. A közlekedési góc ősi hídjáról, a — telek egykori mlajdonosáról elnevezett — Forgó-hídról mindkét irányban hangulatos látvány tárult az akkor még szegényes házaktól kísért Szinvára, s az egyik legkedveltebb művészi téma lett. Várdeák Ferenc (1897—1971) és Kiss Lajos egy-egy képe ugyanabból a nézőpontból, a hídról kelet felé ábrázolja az Arany János utcával párhuzamos partszakaszt {12. kép),38 Gimes Lajos és Szeghalmy Bálint alkotásai a Szinva-part egy távolabbi részletét rögzítik, amely a Royal-köz gyaloghíd járói volt látható {13. kép).39 A változatos architektúrát nyújtó, romantikus hangulatú belvárosi patakpart más részletei, és mások számára is ihletet adtak. Várdeák Ferenc életművéből további Szinva-képeket is ismerünk,40 Choma József (1901— 1969) festői hagyatékában pedig ugyancsak példát találunk a téma feldolgozására.41 Gimes Lajos fentebb hivatkozott egyik munkájának címadása a korabeli idegenforgalmi törekvések szempontjából is fontosságot juttat a témakörnek. A grafika alatt olvasható „Velence Miskolcon” felirat ugyanis azt a szlogent idézi, amelynek megszületése a 20. század elejére datálható, s amely a belváros 1950-es évekbeli arculatváltásáig a város „marketingjének” fontos eleme maradt.42 38 Kiss Lajos: Szinva-part az Arany János utcánál, 1927. (akvarell, papír 12,5X18 cm) Ltsz: HÓM KGy 62.10. Közli: Goda 2006,265 (1. kép). Ez utóbbi kompozíció felhasználásával képes levelezőlap is forgalomba került, egy példánya: HÓM HTD 80.105.4. 39 Gimes Lajos: Velence Miskolcon, 1930 körül (színezett rézkarc, papír 100x75 mm) Ltsz: HÓM KGy 53.210.1. és a téma variációja: Szinva-part Miskolcon (rézkarc, papír 175x135 mm) Ltsz: HÓM KGy 53.212.1. Közli: Goda 2006, 266 (4. kép). 40 Várdeák Ferenc: Ssjnva-parti házak (olaj, vászon 45x45 cm) Ltsz: HÓM KGy 74.24., valamint: Szinva, 1930 körül (olaj, karton 51x62 cm). A művész családjának tulajdonában. Közli: Jurecskó-Kishonthy 2003, 19 (4. kép). 41 Choma lózsef: Szinva-part, 1927. (olaj, karton 50x40 cm) Ltsz: HÓM KGy 74.75. 42 A Szinva-téma festészeti feldolgozásáról szóló önálló tanulmány: Goda 2006.
