Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
(Füzér)Komlós története a 19. század második felében 181 Hupka Károly 1881— SándorJános 1881— Tarbáky Kasszián 1881-1883 Bella Soma 1883-1888 Tasnádi József 1888-1889 Csurilla Ágoston 1889-1892 Novák László 1892-Érdekes és alapvető különbség a reformátusok esetében, hogy az egész 19. század folyamán mindössze három nyíri lelkész szolgálta az anyaegyház és a filiálék, köztük Komlós kálvinistáit: Regis János (1801—1817), Sárkány Pál (1817—1878) és Bácskái Sándor (1879—1921). Úgy látszik, a hívek valamennyiükkel igen meg voltak elégedve, ha ilyen hosszú ideig, papi pályájuk végezetéig megtartották őket. A 18. század felekezeti ellentétei után a csekély számú adatok között, melyek Komlós 19. századi vallástörténetére vonatkoznak, nem találunk egyenetlenségekre, összeütközésekre utalókat. A füzéri templomot „a kálvinistáktól 1737-ben Dessefjy Ferenc*' foglalta vissza s adta át a katolikusoknak.’’ (Nemo 1904, 90) 1783-ban a füzéri járás több községének reformátusai, köztük a komlósiak panaszlevelet intéztek Abaúj vármegyéhez32 sérelmeik miatt, az ügy kivizsgálására, a panaszok orvoslására vonatkozólag azonban már nem rendelkezünk adatokkal. A komlósi katolikusok, mint említettük, a füzéri templomba jártak misére, melyet „1804-ben gróf Károlyi József toronnyal ékesített föl s a mostani szentéllyel meghossyabította. Ugyanó' ajándékozta az egyháznak a mostani plébánia épületet s belsőséget, mely hajdan Dessefjy Cúria volt a hajdani plébánia a patak mellett az úgynevezett»konyha kertben« volt s két külön épületből állott, melyek közül az egyik a plébános, a másik a cselédség lakását képezte.” (Nemo 1904, 90) A füzéri templomból kitiltott komlósi reformátusok templomukat a 19. század elején kezdték építeni33, de elkészülte után sem tudtak saját papot tartani, hanem Nyíri filiájaként működtek. Világi elöljáróságuk, consistóriumuk 1802-ben még hat főből áll, akik „midnyájan hittel szolgálnak, tartanak egyben gyűléseket a Varochián, véghez visgik kötelességeket minden részben. Л Prédikátornak betsületire és fizetésének beadására gondjok vagyon. Vigyáznak az Fklesiának minden nemű fundusaira, (agt) elidegeníteni nem 31 A történelmi família nevének főleg az - egyébként evangélikus vallású - aradi mártír tábornok révén általánosan ismert írásmódja Dessewffy, az idézett kiadvány azonban következetesen Desseffy formában emlegeti. 32 SAK. D 1783. 155. 195. dob. 33 SAK. D 200. doboz. 1801. 75. irat. engedik”34 35 36 — olvashatjuk az egyházlátogatási jegyzőkönyv 1802. február 13-ai bejegyzésében. A továbbiak már a nyíri anyaegyházra vonatkoznak: a látogatók meg voltak elégedve a templom és az iskola jó állapotával, melyekre a híveknek gondjuk van. 1803-ra már csak három főből áll a komlósi consistorium, a nyíri anyaegyház consistóriumi tagjainak száma változatlanul 12. Az egész nyíri eklézsiának „vagyon egy 2 vékás földecskéje, öt falka (darabból álló — Sz. P.) rétetske, egek termése a többet ígérőnek pénzen eladatik és az Eclesia jövedelmetskéje közé tétetik, e mellett a persely bűi eszetendőnkint bejön 4—5 forint. Л persely a rendelés szerint magánosán tétettik kil’is Mivel a kicsiny Komlóson egyik felekezetnek sem volt saját iskolája, a katolikusok Füzérre, a reformátusok Nyíribe járathatták iskolaköteles gyermekeiket. A 19. századból származó, és a komlósiak által jegyzett iratok azonban azt tanúsítják, hogy a faluban ebben az időszakban általános az írástudatlanság. A jobbágyi nép analfabetizmusa országszerte általános, lassú javulást csak az 1868. évi népiskolai törvény bevezetése után, a század utolsó harmadában érzékelhetünk. A tanítók gyakran tapasztalható alkalmatlansága, restsége is hozzájárult az elemi oktatás látványos eredménytelenségéhez. Lássunk erre egy helyi példát, amely a nyíri református tanítóra, a komlósi jobbágyok gyermekeinek okítójára vonatkozik! „Vádoltatott az O. (oskola) Mester a Consistorium által az iránt, hogy maga külső dolgai miatt gyakran elmullaszjja a tanítás óráit és hogy az oskola Inspektorait gyalázatos szókkal illette válna, felesége veszekedő, maga pedig italoskodó volna.. .’m — olvashatjuk egy 1803. február 1-jei feljegyzésben. Nem csoda hát, hogy „sok szülék nem akarták járatni a gyerekeket az oskolába [...] az oskola tanító maga is kedvetlenséget vett és inkább határozna magát a megnem maradásra,”37 E bejegyzésekben nem neveztetik néven az illető „oskola mester”, de egy másik iratból38 kiderül, hogy Váczi Efraim a kedvetlen tanító. Ugyanebből ismerhetjük meg a többieket is, akik a 19. század folyamán a nyíri református elemi iskolában tanítottak. A füzéri római katolikus anyaegyház latin nyelvű protokollumának is van néhány komlósi vonatkozású bejegyzése. Megtudhatjuk belőle, hogy 1804-ben a füzéri templom javításához a követ Komlósról hozták. Kiderül az is, hogy a 18. század ellenreformációjának következtében a 19. század elejére a vidék, és vélhetőleg Komlós lakosságának is a többsége a római katolikus 34 SRKL. Egyházlátogatás jegyzőkönyvek, szántói és vágási járások. 1799-1822. R. A. III. 3/11. 424-425. 35 Ugyanott. 446. 36 Ugyanott. 37 Ugyanott. 468—469. 38 SRKL. D/CXXXI/74,053/ 672. A/399.
