Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
132 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály — Szilágyi Krisztián Antal általában az alantabb fekvő és egyben rendszerint régebbi, a Felsőt pedig közvetlen szomszédságában a már lejtőre vagy magasabb teraszra épült és korban fiatalabb falu kapta.” (Szabó 1971,123). A kettőződésnek természetesen lehetett még számos más oka is úgy, mint a birtokosztás, vagy a birtok egy részének eladása, eladományozása. Kéked esetében nem tudni, mi volt az ok, illetve mikor történt meg a falukettőződés (Szabó 1971,121).16 Az 1427. évi kamarahaszna-összeírást közlő Engel Pál már két településnéven közli az adatokat. A mutatóban Alsó- és Felső-Kékedként szereplő helységek magában a forrásban azonban teljesen más, eddig ismeretlen településneveken fordulnak elő: Alsó-Kéked Reglwd., Felső-Kéked pedig Kendeled név alatt. Előbbiben Kékedi András neve alatt 20 portát, utóbbinál Kékedi Miklós nevével 17 adózó jobbágyportát írtak össze. A jelenséget Engel Pál azzal magyarázza, hogy az összeírok bizonyos esetekben teljesen elírták a települések neveit (Engel 1989, 37, 39, 47).17 Felső-Kékedet - immár tényleg ezen a néven — 1470-ben és 1483-ban említik (Csánki 1890, 210; Cabello—Simon 1994, 202)18, az első esetben Laczházaként.19 Talán a falukettőződéssel magyarázható Soós Imre azon — sajnos pontos forráshely megjelölése nélküli — adata, mely tudni véli, hogy Alsókéked támpilléres toronnyal rendelkező gótikus templomát a 15. században építették (Soós 1985, 485).20 1462 tavaszán többszörösen is hatalmaskodást követnek el Kéked birtok és lakosai kárára. Egyrészt a Perényiek emberei a Kékedhez tartozó szántóföldekből foglalnak el bizonyos területeket, másrészt a Rozgonyi család felbujtására, azok szinyei jobbágyai kivágják, és 16 A kettőződés idejére vonatkozóan Szabó István is hoz egy adatot, miszerint Abaúj vármegyében a 14. század dereka tájáig a falutelepülések 22%-a megkettőződött falu volt (Szabó 1971, 125). 17 A mutatóban Kéked A 105 jelzet alatt szerepel. Keglwd-. 229. sor, Kendeled-. 261. sor. Az elírásra ld. ugyanitt 14. Forrás: DL 24819. 4 V. illetve 5 r. 18 Felsőkékedi (deFewlsewkeked) Literatus István, fia János és testvére Kelemen két lakatlan jobbágytelket vásárolnak Gibárton 100 aranyforintért. DL 61073. 1483. június 7. 19 Az 1470-es adatot Csánki Dezső hozza, régi levéltári jelzettel (CsAnki 1890,210). Azonosítása egyelőre sikertelen. Egy 1470. január 8-án kelt oklevelet találtunk (DL 16926), amelynek kiadója a jászói konvent, Kékedi Mihály pedig kiküldött királyi emberként szerepel benne. Ebben az oklevélben azonban nem fordul elő sem Felsőkéked, sem Laczháza. 20 Forráshely megjelölése nélkül. Ebből következőleg a torony, sőt támpilléres torony létezése, illetve az erre vonatkozó adat bizonytalan. A templom 15. századi építésére vonatkozó információ viszont a 18—19. századi canonica visitatio-k leírása, azonos értelmű adatai alapján hitelesnek tartható. ismeretlen helyre szállítják a falu Floltharmad nevű erdejének fáit. A panaszos Kékedi Imrén (Emericus de Kyked) kívül a kijelölt öt királyi emberből szintén Kékedi (de Keked) vezetéknevű: Mihály, István és László (Csánki 1890, 210).21 1464-ben egy újabb adalékot kapunk a település környezetének megismeréséhez, amikor a szomszédos Nádasdot (.Nadasth)22 birtokló Ónodi Czudar Simon felmenti ugyanezen Kékedi Imrének (Emericus de Keketh) a Melpathak folyón saját maga által építtetett és karbantartott fahidat használó kékedi jobbágyait a kötelező vámfizetés alól (Cabello—Simon 1994,201).23 Az alábbi forrásokból az is kitűnik, hogy noha már 1427- ben is két településrészt írtak össze — igaz, merőben más neveken —, a forrásokban továbbra is csak egyszerűen Kékedként jelenik meg a település, és a családneveket illetően sem állandósul a megkülönböztető Alsó-, illetve a Felső- jelző, annak ellenére, hogy teljesen elvált a két település. A továbbiakban immár csak a jelen közlemény tárgyát képező római katolikus templom helyszínére, Alsókékedre vonatkozó adatokat soroljuk fel. Az 1500-as évek elejéről viszonylag sok irat maradt fenn egy Kéked határában levő, egykor a birtokhoz tartozó malomhelyről, azonban ez pusztán annak köszönhető, hogy az illető malom egy elmérgesedett adásvételből/adományozásból/foglalásból kiinduló pereskedés tárgyát képezte. A huzavona 1501. év végén indult, és csak több éven át tartó pereskedés után, 1507 decemberében rendeződött hivatalosan. Az ügy abból indult ki, hogy 1496 őszén a pálos rend Gönc melletti Szent Katalin monostorára hagyták egy, a Melegvízen/ Teplicén épített, Alsókéked birtok határain belül álló malom tulajdonjogának felét. A malmot egyébként ház nélküli, tönkrement, régi malomként említik.24 A tulajdonrészt Kékedi András adta el korábban. Amikor András fivére, Péter ezt megtudta, végrendeletileg ő is a monostorra hagyta a fennmaradó fél malomrészt.25 Egy rokonuk, Felsőkékedi Vitályos azonban ezt nem fogadta el, és ragaszkodott hozzá, hogy a malom részben őt és fiait, illetve Alsókékedi Miklóst és fiait illeti meg. Mivel mind neki, mind a monostornak voltak bizonyító erejű okleveleik, a per hosszasan elhúzódott, a szerzetesek többször is megpróbálták bevezettetni 21 DL 15711. 1462. március 16. 22 Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde, Szlovákia). Ma is létező település Kékedtől északnyugatra, légvonalban kb. 3 km-re. 23 DL 66712. 1464. június 9. Az oklevél kiadása és regesztája: Melczer 1890, 88, 51. sz. 24 DL 20487. 1501. december 21. 25 DL 21080. 1501. november 22.
