Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez 149 nagyobb részén a betonpadlót linóleum és erre terített 20. századi szőnyeg fedi. A sekrestye berendezésének legmeghatározóbb és egyik legértékesebb darabja az előbb említett almárium, melynek korát a 18. vagy 19. századra helyezzük. Említendők még az egyszerű kivitelű, fából készült, pasztell sárga színű, valószínűleg 19. századi tabernákulum és ezüstözött gyertyatartók. Egy másik, kissé barokkos jellegűnek tűnő, szintén fából készült és szintén pasztell sárga, díszesen faragott felületű tabernákulum is látható a sekrestyében.85 Szintén értékes darab az északi fal mellett álló nagyméretű, fiókos, sötétbarna íróasztal, melynek korát talán a 19. század végére, 20. század elejére tehetjük. A sekrestye berendezési tárgyai között van még egy felolvasó állvány, továbbá egy imazsámoly, utóbbi talán még 19. századi, szépen megmunkált darab lehet. A 20. század második felét képviseli a délkeleti sarokban álló, miseruhák őrzésére, tárolására szolgáló kétajtós, meglehetősen jellegtelen szekrény. Említendők még a keleti falon lévő bejárat mellett lévő, legkésőbb 19. századra keltezhető (esetleg a 19. században beépített, de korábbról való) kő szenteltvíztartó és a mellette a falra akasztott füstölő. A sekrestye nyugati falának déli és északi végein egy-egy festmény függ („Madonna a gyermekkel” ábrázolás, barokk kori, esetleg kissé korábbi festmény 19. századi másolata; a másik kép Szűz Máriát ábrázolja, inkább talán sokszorosított, de szintén még 19. századi képen).86 Az északnyugati sarokban a néhai II. János Pál pápa, a jelenleg visszavonult XVI. Benedek pápa és Seregély István korábbi egri érsek portréfotói láthatóak, valamint egy bekeretezett igen régi papír, rajta kissé nehezen kivehető latin nyelvű szöveggel, mely talán a templom 18. századi újjáépítésére, felszentelésére utalhat. A TEMPLOMKERT A templomot gondozott templomkert veszi körül. Határait az utca felőli északi és nyugati oldalakon kő és beton anyagú falazott, pilléres és a pillérek közötti falazaton ülő fém részekből készült kerítésszakaszok, a kastélyparkkal határos keleti és déli oldalakon betoncölöpökre felfűzött drótkerítés jelöli ki. A falazott-rácsos 85 Fazekas Gyöngyi kolléganő felvetése szerint ez lehetett a 18. századi templom oltárához tartozó tabernákulum, melyet a templom átépítésekor és az új oltár elkészítésekor emeltek le eredeti helyéről. Felvetését elfogadjuk. 86 Fazekas Gyöngyi azonosítása a képekkel kapcsolatban. kerítésszakaszok az 1970-es évek végén készültek, és alighanem a dróthálóból készültek is. A templomkertbe bejárni a hívek és látogatók számára a templomkert északnyugati sarkában nyíló széles, kétszárnyú kapun és a templomkert északkeleti sarkában, közvetlenül a kastély kétszárnyú nagy kapuja mellett egy nagy fa árnyékában megbújó ajtón át lehet. Mind a szélesebb, mind a keskenyebb kapuzat egyidős a falazott kerítéssel. A nagyobbik kapun keresztül a torony aljában lévő főbejárathoz, a kisebbik ajtón keresztül a sekrestye ajtajához lehet jutni. A templomkert értékes épített emléke a Melczer család által 1853-ban emeltetett, majd — valószínűleg szintén a család által — 1942-ben renováltatott, kőből készült feszület. A 2016. ÉVI FESTŐ-RESTAURÁTORI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az ÁMRK restaurátorai által 2004-ben nyitott kutatóablakokban USB mikroszkópos kamerával keresztmetszet felvételek készültek a rétegekről és a vakolatokról. így a vakolatok esetében egyértelműen meggyőződhettünk a már szabad szemmel is jól látható különbségekről. A karzat és az északi fal csatlakozásánál lévő kutatóablakokban láthatjuk, hogy az északi fal vakolata magasabb mésztartalmú, mint a karzat vakolatáé. Az északi falon a középkori vakolat töltőanyagának szemcsemérete különböző, míg a karzaton lévő vakolat töltőanyaga homogén folyami homokból áll. Ugyancsak magas mésztartalmú vakolat található a karzat szintmagasságában a déli falon (21. kép), ahol az általunk, azaz 2016-ban azonosított befalazott középkori ablakon nyitott (pontosabban a középkori ablakfülke megmaradt nyugati kávájára is kiterjedő) kutatóablakban láthatjuk ezt a szinte töltőanyag nélküli meszes vakolatot (22. kép). Ez több kérdést is felvet: Mennyi ideig funkcionált ablakként, és mikor falazták be? A karzat nyugati falánál, a boltozat csatlakozásánál nyitott kutatóablakból kiolvashatjuk azt az információt, hogy a korábbi boltozat, esetleg födém magasabbról indult, mert az elfalazás mögött több rétegben meszelést láthatunk, a rózsaszínű festés pedig csak az utolsó átépítés után készült el, mivel csak a boltozatig tart (23. kép). A karzat vakolata keresztmetszetének vizsgálatakor az alapmeszelésen többrétegű meszelt réteget találtunk, ami arra utal, hogy csak a berendezési tárgyak voltak színesek, a falakat fehérre meszelték. A templomban a rózsaszín kifestés a Melczer-kastély díszítőfestéséhez kiüthető.
