Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
136 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály — Szilágyi Krisztián Antal — a 15. században épített (?) gótikus templom (támpilléres tornyával?)43 a hitújítás során a reformátusoké lett; — a reformáció elérte az itteni falvakat is. Temploma egyes adatok szerint 1550 körül került a kálvinisták kezére, a megyében 1614 előtt lejegyzett református egyházlátogatási jegyzőkönyvekben ugyanis már szerepel; — a Thököly-időkben a templom a kálvinisták kezére kerül és lepusztul; — 1711-ben összeírás készül a templom felszereléséről, mely alapján feltételezhető a katolikus birtoklás. A templom építészeti összképét ugyanakkor egyáltalán nem említik ekkor; — 1729-ben a templomot a birtokos Melczer család felújíttatja, és miután felszentelik a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére, átengedik a kálvinistáknak további használatra; — 1769-ben Alsómisle filiája; — 1770-ben Abaújnádasd filiája lesz; — 1805-ben Melczer Ágnes, Zombori Zsigmond özvegye átépítteti és felújíttatja a templomot, ami viszszakapja régi patrocíniumát is: ismét a Szentháromság tiszteletére szentelik fel; — 1925-ben függetlenedik anyaegyházától és önálló lelkészséget állítanak fel. A már említett, 1769-ben felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatioj rengeteg részlettel szolgál a templom építéstörténetére, kinézetére, állapotára, illetve a berendezésére, felszereltségére vonatkozóan. Az egyház eredetéről elmondják, hogy a kő falazatú templomot a Kékedi család építtette, több mint két-három évszázaddal korábban, majd Thököly idejében az akkoriban a kálvinisták kezében lévő egyház elpusztult és a Melczer család építtette újjá 1729-ben. Az általánosságban jó állapotnak örvendő kőtemplomnak a tornya is kőből épült, azonban nem volt bevakolva. Tetőzete fából készült, óra nem volt rajta, viszont volt két harangja: egy nagyobb, kb. 70 libra44 súlyú, Szent János tiszteletére szentelve és egy kisebb, 30 libra körüli, amit Szent Donát tiszteletére ajánlottak. Kriptával nem rendelkezett, 43 Előbbi fejezetben is felhívtuk a figyelmet, hogy a támpilléres torony kizárólag Soós Imre könyvében szerepel adatként, de forrásmegjelölés nélkül, így nem tudni, honnan van az információ. A torony középkori eredete lehetséges, de nem bizonyított, esetleges támpilléreivel kapcsolatban végképp nincs hiteles adat. Egyébként még az sem kizárt, hogy a torony 18. századi (lásd az építéstörténetet alább) és a középkorban nem volt tornya a templomnak. A torony körüli kérdések, mivel írott adatok ezekkel kapcsolatban nem segítenek a tájékozódásban, csak falkutatással és ásatással válaszolhatóak meg. 44 Egy libra kb. 420 gramm lehetett, de tájanként változó volt a mértéke. a falu felett azonban állt egy templomocska/kápolna, amit a Kékediek építtettek családi kriptának, de már megtelt. Ezt Melczer Pál restauráltatta. A templomnak volt egy kőből épített sekrestyéje az északi oldalon, ami nedves volt, akárcsak a templom, és szűk is, de nem annyira, mint amennyire sötét. Csak egy nagy szekrény volt benne, amiben a miseruhákat őrizték. A templomban állt egy meglehetősen alacsony, fából készült szószék. Ami a kisebb berendezési tárgyakat illette, székei elég kényelmesek voltak, a falakon öt kép függött, volt egy keresztje, két zászlója (a harmadik épp akkor készült) és egy rézből készült keresztelőmedencéje. A templomban nem voltak hordozható szobrok, és gyóntatószék sem, viszont volt fából készült karzata, rajta egy új orgonával,45 amit Melczer Pál adományozott. A templomban három oltár állt, de csak a nagyobbik nem rongálódott meg. Utóbbin helyezték el a szentségházat is, amiben azonban csak a húsvéti szertartás alatt őrizték az Oltáriszentséget. Lámpák voltak, de az egyház szegénysége miatt nem szoktak világítani, legfeljebb gyertyával, ha a hívek adakoztak. A kisebb felszerelések a templom berendezéséhez képest már gazdagabbnak mondhatóak: aranyozott ezüst kehely és áldozótálca, aranyozott réz ostyatartó, aranyozott sárgaréz szentségtartó, sárgaréz feszületek, ezüstözött tömjénfüstölő. Természetesen mindezek mellett megtalálhatóak az olcsóbb alapanyagokból készült tárgyak is úgy, mint az ón és fa kandeláberek, ón szenteltvíztartó edény, egyszerű fémcsengők, korsócska és kézmosótál, függőlámpa. A patrónus Melczer család nemcsak felújíttatta a templomot, de adományaival gazdagította is azt. Melczer Pál harangot, szentségtartót, baldachint, tömjénfüstölőt, feszületeket, kandelábereket, keresztelő medencét, Szent sírt, valamint két nagy képet adományozott — az egyik üvegezett és a Cz^stochovai Szűz Máriát ábrázolja, a másik a Szentháromságot, illetve egy kisebb Szent Rozáliát.46 A templom a következő évben az Abaújnádasdi plébánia filiája lett. 1791-ben az alsókékedi temetőben a hívek egy új keresztet emeltek, amelynek felszentelésére kéri a nádasdi plébános az egri püspököt.47 * 1797-ben az alsókékedi templom már túl kicsinek bizonyult a hívek számára, ezért az alsónádasdi plébános levelet írt az egri püspöknek, amiben tájékoztatta arról, milyen munkák elvégzése lenne szükséges. A hejcei 45 „organum novum ... mutationum sex” 46 AACass, Visitatio Canonica Parochiae Nizná Misla (Alsómislye) A.D. 1769. 7-8., 10-11., 14-16., 37-38. oldalak. A.D. 1769.08.17. 4., 6., 7. és 20. oldalalak. 47 AACass, Nádasd AP — 1791. június 30. Miticzkyjános nádasdi plébános levele.
