Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez 135 tott, vagy a romossá válás után használhatóvá tették). Az 1729-es felújítás során a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére szentelték fel, noha tudni lehetett, hogy a két-három évszázaddal korábban emelt templom patrocíniuma a Szentháromság volt. A Melczerek a templomot felújítása után visszaadták a kálvinistáknak, hogy használhassák.39 Egy másik, 1810-ben keletkezett canonica visitatio-ból az derül ki, hogy a templomot 1805-ben Melczer Ágnes, Zombori Zsigmond özvegye jóvoltából felújítják, sőt, át is építik, kétszeresére növelve alapterületét, illetve új sekrestyével bővítik, tornyát megemelik és kifestik, a templomot beboltozzák, a korábbi fakarzat helyett kőkarzatot kap.40 1870-ben 302 katolikus, 5 görögkatolikus, 4 ágostai hitvallású, 17 helvét és 15 izraelita vallású hívőt írtak össze a településen ([Schematismus] 1870, 25). Ekkor említik először a régi kőtemplom patrocíniumát is, amit egykor a Szentháromság tiszteletére emeltek ([Schematismus] 1870,24; Nemo 1904,106). A patrocíniummal kapcsolatban e helyütt jegyezzük meg, hogy az 1867-es kataszteri térképen (2. kép) is Szentháromság (Szent Háromság) felirat olvasható a templom ábrázolása mellett. A millenium évében a már saját postahivatallal rendelkező Alsókékeden 47 házban 339 többnyire magyar lakos élt (Sziklay-Borovszky 1896, 285). 1904-ben lakosai közül 272 fő a római katolikus, 8 fő a görögkatolikus, 46 fő a helvét és 13 fő az izraelita valláshoz tartozott (Nemo 1904, 106). A trianoni békeszerződés után Alsó- és Felsőkéked község továbbra is Abaúj-Torna vármegyéhez, pontosabban annak Magyarországon maradt részéhez tartozott. A megye központja ekkor Szikszó lett. Egyházmegyei szempontból azonban Alsó- és Felsőkéked a kassai püspökség fennhatósága alatt maradt, jóllehet a püspökség központja az új határon túlra került. A kassai püspökség magyarországi részeinek egyházi kormányzását egészen 1993-ig káptalani helynökök látták el (Az egyházmegyék helyzetéhez: Török—Legeza 2000, 141). Soós Imre 39 AACass, Visitatio Canonica Parochiae Nizná Misía (Alsómislye) A.D. 1769. 7-8., 10-11., 14-16., 37-38. oldalak. A.D. 1769.08.17. 4., 6., 7., 20. oldalalak. Részletesen lásd a templom építéstörténetével foglalkozó fejezetben! 40 AACass, Visitatio Canonica [Parochiae Nadasdiensi] A.D. 1810. VII. 31. Al-3,1—7. oldalalak. (A fedlap hiányzik, a benne levő iratok alapján Abaújnádasd plébániájának Canonica visitatio-ját tartalmazza. Mivel Alsókéked filiája volt Nádasdnak, első tételként szerepel az összeírásban, két különböző kézzel lejegyzett, nagyjából azonos tartalmú canonica visitatio-val, bár a második kétségkívül részletesebb, az első annak a kivonatának tűnik. Részletesen lásd a templom építéstörténetével foglalkozó fejezetben! az egri egyházmegye plébániáinak történetét taglaló munkájában az abaúji főesperesség gönci kerületében tárgyalja Alsókéked plébániáját (Soós 1985). 1925-ben Alsókéked függetlenedett addigi anyaegyházától, Abaújnádasdtól és önálló lelkészséget állítottak fel itt is. A lelkészek a Melczer-féle alsókékedi kastélyban kaptak szállást, de miután a kastély a II. világháború idején lakhatatlanná vált, ennek egy melléképületét hozták használható állapotba, ez lett a plébánia (Soós 1985, 485; Diós-Viczián 2001, 443). 1943. június 13-án a belügyminiszter elrendelte az Abaúj-Torna vármegyébe kebelezett Alsó- és Felsőkéked községek egyesítését, Kéked néven. A település jellege kisközség lett.41 Az egyházmegyék beosztásának újabb átalakítására 1993-ban került sor. Ekkor II. János Pál pápa rendelkezése nyomán új egyházmegyék jöttek létre Magyarországon (illetve a veszprémi püspökség érsekséggé alakításával egy új főegyházmegye is megalakult), valamint az egyházmegyék határait a meglévő országhatárokhoz igazították. Ennek megfelelően a kassai egyházmegye magyarországi részeit — köztük Kékedet is —, az egri érseki főegyházmegyéhez csatolták, közvetlenül Eger alá rendelve.42 * * A KÉKEDI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÍROTT ADATOK ALAPJÁN A kutatás tárgyát képező, ma is álló templom középkori alapokon áll, illetve középkori részeket foglal magába. A többszöri átépítések következtében építészetileg barokk stílusú jelleggel bír. Középkori részei pontosan, minden elemükben még nem ismertek, de — az előző fejezetben részletesen taglalt — Kéked történetére vonatkozó források alapján a következő információkat tudjuk biztosan állítani a korábbi templomról: — a pápai tizedj egyzékekben Quequed, Quiquinet, Kykit, Kekud, Kékük neveken említett település egyházának papja 1332-ben 12 garast, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 3 garast, 1335-ben pedig 2 garast tartozott fizetni; papjának neve 1333-ban Mihály volt; 41 Magyar Távirati Iroda hírei 1920-1956 (MNL OL). Napi Hírek. Napi tudósítások, 1920—1944 — 1943_06_01_p611. 1943. június 13. 13 óra 20 perc. 42 Az egyházmegyék átszervezését II. János Pál pápa az 1993 Pünkösd vasárnapján kelt Hungarorum Gens kezdetű bullájában rendelte el (Török—Legeza 2000,148, illetve ehhez még lásd a könyv végi térképet is).
