Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
134 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály — Szilágyi Krisztián Antal A Kékediek alkalmanként egy-egy telket eladhattak a birtoktestből, erre utal a 16. század eleji malomper és a következő adat is: 1678 márciusában a néhai Keczer András Fiscusra szállt javainak a fölbecslésében említenek bizonyos kékedi telkeket, amelyek 200 forintot érnek.30 A két fél- és egy egésztelek később egy 1690-es és egy 1696-os összeírásban is szerepel, itt már Alsókéked megjelöléssel, Keczer András és felesége szerzett javai között, mely fele részben a Fiscust, fele részben az árvákat illette meg.31 A térség 17. század végi történetét az itt zajló Thököly Imre vezette szabadságharc erősen meghatározta. Az 1682 és 1685 között fennálló Felső-magyarországi fejedelemség létrehozása és megtartása felvonulási területté változtatta a környező vármegyéket, a felkelést vezető Thököly központja pedig a közeli Regéc lett. Erről tanúskodik egy 1684 év végén felvett urbárium is, aminek a tanúsága szerint a kastély ekkor már elpusztult, tetőzete leégett, a hozzá tartozó major is pusztán állt. Négy lakosa közül ketten zsellérek és csak egy jobbágy, akinek volt egy tehene is; a negyedik az ispán, aki szabados. A három nyomásnyi föld, két rét és a 6 szántatlan pusztatelek mellett van egy kastélyhoz tartozó puszta malomhely is. A lakosok csak kézi munkával szolgálnak.32 Ez az időszak a település történetében is fontos volt. 1685 novemberében elhunyt a Kékedi család utolsó férfitagja, Kékedi Balázs. Birtokainak örököse egyetlen leánya, Katalin lett, aki ekkor már a felesége volt egy német származású, elmagyarosodott eperjesi kereskedőcsalád sarjának, Melczer Jánosnak. így került a kékedi kastély és a hozzá tartozó birtok házasság útján a Melczerek tulajdonába (Cabello—Simon 1998,261).33 A kékedi templomra vonatkozó következő adatot 1711-ből ismerhettük meg. Ez nem más, mint egy igen rövid magyar nyelvű lista a templom felszereléséről, 30 UeC Fasc. 035. No. 032. pag. 6, 12. 1678. március 18. A 200 forint értékű tételt egy 1690-es összeírás is tartalmazza, itt már Alsókéked megjelöléssel, Keczer András és felesége szerzett javai között, mely fele részben a Fiscust, fele részben az árvákat illette meg. 31 UeC Fasc. 035. No. 048. pag. 1. Kassa, 1690. november 16. UeC Fasc. 035. No. 051. pag. 2. 1696. november 7. A fent dézett adatokat az előbbi tartalmazza. 32 UeC Fasc. 001. No. 030. pag. 1-2. 1684. december 18. Ugyanezeket az adatokat tartalmazza egy másik urbárium is, mindkettő Melczer János és Mihály elkonfiskált javai között sorolja fel Kékedet. UeC Fasc. 038. No. 041. pag. 97. 1682-1684. 33 Az adatnak némileg ellentmondanak azok az 1684 körül keletkezett urbáriumok, amelyekben Alsókéked mint Melczer János és Mihály elkonfiskált java szerepel. mely alapján joggal feltételezhetjük, hogy a templom ekkor már a katolikusoké volt.34 A templomot 1729-ben újíttatta fel a Melczer család (Nemo 1904,106; Soós 1985,485).35 1763-ban Melczer Pál azt javasolta az egri püspöknek, hogy állítson plébániát vagy Nádasdon, vagy Alsókékeden (Soós 1985, 485). A kassai levéltárban őriznek egy ugyanez év március 8-án kelt levelet, amelyet az alsómislei plébános, Melchior Brandis ugyanez ügyben írt feljebbvalójának, az egri püspöknek.36 1770-re a plébánia épülete elkészült Nádasdon, ugyanis Nádasd, a két Kéked és Abaújvár hívei ide kérnek plébánost az egri püspöktől (Soós 1985, 485).37 A fenntartás végett az év végén készült egy gazdasági jellegű összeírás az új plébánia jövedelmeiről, fizetéseiről és juttatásairól is.38 * * A két Kéked tehát a nádasdi anyaegyház filiája lett 1925-ig, amikor itt is felállították az önálló lelkészséget (Soós 1985, 485). Egy évvel korábban, 1769-ben canonica visitatio-t végeztek az egyházmegyében, aminek fennmaradt jegyzőkönyve is. Eszerint Alsókéked akkoriban Alsómisle filiája volt. A templom állapotára, berendezésére és felszerelésére vonatkozó értékes adatokon kívül többek között az is kiderül belőle, hogy a Thököly-idókben kálvinista kézre került templom ezután vált romossá (bár az 1711-es összeírás alapján használható maradha34 MNL MOL P 1826, 7. cs. 42. tétel (1), 1711. A listában (az összeírás címe: „Kékedi templom portékáinak idzése”) olyan tételek szerepelnek, mint aranyozott ezüst kehely ostyatányérral, kehelyhez való lepel, vászonkendő a kehely megtisztításához, selyemmel varrt keszkenő, miseruha, miseing, vállkendő, öv, oltárra való abrosz, oltárelő, kendők, feszületek, kisméretű kancsó tányérkával, réz gyertyatartók, kis csengettyű, evangéliumos könyvek. Az összeírás a templom építészeti megjelenésével ugyanakkor egyáltalán nem foglalkozik. Itt jegyezzük meg, hogy jelen tanulmány kéziratának lezárásáig csak erre az egyetlen adatra találtunk a Melczer családnak az MNL MOL-ban őrzött levéltári anyagában a kiegészítő levéltári kutatás közben. Igaz, a család levéltári anyagában vannak még olyan iratcsomók, amelyekben előfordulhatnak leírások a templomról. Ha további levéltári kutatás során találunk még ilyet, egy újabb közleményben közzé tesszük. 35 A templom ekkor kaphatta a Szentháromság tiszteletére szentelt patrocíniumát, ami nem biztos, hogy azonos a középkori patrocíniummal, amiről nem maradtak fenn források (Diós—VicziAn 2001, 443). 36 AACass Nádasd, Trstené pri Hornáde, Acta Parochiae, 1757-1882 (a továbbiakban: Nádasd AP). Inventáre fary a kostolov 1807, 1810,1828,1838, 1849,1859 — 1763. március 8. Melchior Brandis alsómislei plébános levele. 37 AACass, Nádasd AP — 1770. május 12. 38 AACass, Nádasd AP - 1770. november 28. Revisio et representatio domus parochiae nadasdiensis... kezdettel, Kruslák József gönci plébános részére címezve. Ebben Alsókéked a plébániát ellátó javadalmak, illetve a harangozás ellátására innen kijelölt három jobbágy kapcsán kerül említésre.
