Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Régészet - Simon László: "Kincs, ami nincs" - Esettanulmány a megyaszói római éremleletről
42 Simon László zött „Ns Szepsi Szüts István”, 1832—1835 és 1844—1856 között „Ns Szüts István”, az egyházfiak között pedig 1846—1848 között „Ns Szüts Gergely”, 1852—1853-ban „Ns Szüts István”. Feltehetően valamennyien a római érmét birtokló Szűcs Lajos rokonai voltak (Hankó 1990 309). Szűcs Lajosra csak egyetlen helyen történik utalás, megemlítve, hogy 1866-ban fedővel ellátott ezüst kelyhet ajándékozott az egyháznak (Hankó 1990,302). Persze az is lehetséges, hogy a lelet első híradását közlő cikkek forrásadata volt téves az érme birtokosát illetően. Ezt követően csak néhány helytörténeti monográfia (Barna 1931, 67; Hankó 1990, 25) emlékezik meg a leletről, amelynek sorsát a mai napig homály fedi. A HERNÁD BAL PARTJÁNAK RÓMAI CSÁSZÁRKORI LELŐHELYEI Közvetlenül a település határából Kővágón kívül még 2 római császárkori lelőhelyet ismerünk. 2008-ban Szörényi Gábor András azonosított a Megyas^ó-és^aki külterület lelőhelyen és Fenjér-dűlő északkeleti területén más korszakok emlékeivel együtt római császárkori telepjelenségeket (Szörényi 2012, 5). Sajnos a Hernád bal parti tágabb térségének régészeti kutatásai e korszakra vonatkozóan ma még kevés lelőhelyet tártak föl, azokról is inkább csak szórványos emlékeink vannak. Kisebb településnyomokat és többnyire szórvány sírleleteket az alábbi helyekről ismerünk: Abaújsfintó, Súb/om-dűlőbőlvas sarkantyúpárt találtak (Hullám 2011,111). Árkán 2—3. századi telep részleges feltárására került sor 1959-60-ban (Salamon—Török 1960,145—148; K. Végh 1974, 68, 89,1.1. 9.). Foldogkőváralján 2 lelőhelyről is (Fő utca és a Tekeres-patak völgyé) késő császárkori hombártöredékek kerültek elő (K. Végh 1974, 69, 89, III. t. 1, 4). FüyérAlsóvár lelőhelyen Traianus (RIC 58), Váralja lelőhelyen Lucius Verus érméje, illetve egy Licinius, és egy I. Constantinus által kibocsájtott pénz került elő (Simon 2016, Ivat. 9-12). Gibárt, Flernádparton, az erőművel szemben 120 m hosszan 13 császárkori objektumot figyelt meg 1961-ben Salamon Ágnes, amelyekből kevés kézelformált és korongolt, vékonyfalú kerámia került elő (Salamon 1970, 141-142). Hemádcéce Miszlonka-tetőn bekarcolt hullámvonal-köteges oldaltöredéket és néhány szürke, korongolt edénytöredéket találtak 1959-ben (K. Végh 1974,71). Hejce, Káposztás-kertben durva kézzel formált és szürke korongolt kerámiát is találtak (Végh 1974, 71, 87). Ócsanálos-Nyárjas lelőhelyen Marcus Aurelius és Commodus denárai és egy fibula került elő az ásatás fémkeresős munkálatai során (Hajdú 2014, 246, 248; Simon 2016, Kát. 186, 188). Sóstófalva (Hoporty), belső kertek lelőhelyen egy 2. századi érme és néhány császárkori edénytöredék került elő a Hernád magaspartjának lejtőjén (Simon 216, Kát. 229). Ebből a korszakból származó, viszonylag nagyobb felületű telep próbaásatására 2016 nyarán került sor Abaújs^ántón, a lakott terület északi határában, ahol többek között egy kétrétegű germán (vandál) falu objektumai láttak napvilágot.3 Bizonytalan, forrásadataira vonatkozóan számomra ismeretlen az abaúji lelet, amely közreadója szerint 4. századi érméket tartalmaz (Redő 2008, 379, Fig. 2). Ugyanakkor tudjuk, hogy pl. Bubics Zsigmond kassai püspök bőkezű mecénásként 100.000 korona értékű műtárgyat adományozott a Felsőmagyarországi Múzeumnak, közöttük sok darabból álló éremgyűjteményét is (Mihalik 1903, IV—V). Ennek a kollekciónak egy része minden bizonnyal a püspökség abaúji, sárosi és zempléni birtokairól származhatott, akárcsak a Nemzeti Múzeumnak adományozott régészeti leletekből is néhány.4 Ezen adatokat természetesen ugyanúgy nem lehet szűkebb régióhoz kapcsolni, mint pl. a Fröhlich Károly kassai ezüstművestől a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott 128 darabból álló római (Nérótól Gratianusig terjedő időszakot reprezentáló) rézpénzkollekciót.5 Mindezek azonban egyértelműen arra utalnak, hogy a most ismertnél jóval több pénz fordult meg a római császárkor idejében Eszakkelet-Magyarországon. A felsorolt régészeti lelőhelyek anyagában semmi sem utal az átlagosnál vagyonosabb, a helyi barbár elithez tartozó társadalmi csoport jelenlétére. A megyaszói éremleleten kívül erre egyedül a 19. század második 3 www.forsterkozpont.hu/kiemelt-hirek/kozel-ketezer-eves-romai-kori-vandal-telepulest-tart-fel-a- forster-kozpont-abaujszanton/968 (2016.07.15.). A próbafeltárás vezetőjétől, Gallina Zsolt Józseftől kapott információkat itt is megköszönöm! 4 http:/mult-kor.hu/cikk.php?id=25068 5 MNM ÉT 56/1865.1—19. Fröhlich bizonyára ugyanúgy megtartotta és újra feldolgozta a hozzá került ezüstpénzeket, mint dél-alföldi kortársai (Tömörkény—Harsányi 1902, 8-10). Hasonló esetet Leszih Andor Miskolcon is följegyzett, 1. 2. jegyzet.
