Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
180 Szalipszki Péter 5. táblázat (A táblázat adatai a korábban már megjelölt forrásokból származnak.) Table 5. Number of the inhabitants in Komlós between 1851 and 1910. Edited by János Hajtás, 2017. (Data from aforementioned sources.) Év 1851 1863 1869 1880 1890 1900 1910 Ossz^í lakos száma 280 318 313 319 292 293 282 azt jelzi, hogy az 1896-ban még emlegetett „Pál-hegyi” kőbánya működése a század utolsó éveiben megszűnt, hiszen elképzelhetetlennek tűnik, hogy a helybeli kőfejtőben, amennyiben működne, ne dolgoznának komlósi lakosok. A statisztika száraz számai azt jelzik, hogy Komlós gazdasági szerkezete és társadalmi tagolódása a század végére pusztán csekély változáson ment keresztül, községünk megmaradt kedvezőtlen adottságú, alapvetően még mindig önellátó mezőgazdasági termelést folytató kicsiny hegyi falunak. A község földrajzi helyzete miatt sem tudott bekapcsolódni a század utolsó harmadában a nagyobb piaci kereslet által indukált modernizált árutermelő agrárgazdálkodás főleg nagybirtokokat jellemző progresszív sodrába. Népességmegtartó ereje egyre csökkent. Jól érzékelteti ezt az 1900. és az 1910. évi népszámlálás 8. oszlopának Komlósra vonatkozó adata: külföldön lévő 1900. — 44; 1910 — 58 fő.28 A meghatározáson nyilvánvalóan azokat a személyeket kell érteni, akiknek létezéséről, külföldön tartózkodásáról már csak rokonságuk tudott számot adni a felmérést végzőknek. A kivándoroltaknak általánosságban csak csekély töredéke tért vissza, ezért a külföldön tartózkodó füzérkomlósiak túlnyomó részét is bízvást tekinthetjük a község végleges veszteségének. Az alább közölt összefoglaló táblázat Füzérkomlós demográfiai görbéjét mutatja a vizsgált időszakban. Ha a következő fejezet schematismusainak összlétszámra vonatkozó adatait tekintetbe vesszük, akkor is a vizsgált félévszázadból csak bő 3 évtizedet tett ki az az időszak, amikor a lakosok száma meghaladta a 300-at, azután a 19. századot történeti értelemben is lezáró nagy háború előestéjére visszaesett a 19. század közepének bázisszámára. 28 A Magyar S^ent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népességfőbb adatai községek és népesebb puskák., telepek szerint. Szerkesztette és kiadta: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 42. köt. 1912. Budapest, p. 200. EGYHÁZAK, VALLÁSOK Egy település lakosságának tagolódását lehetséges a felekezeti hovatartozás szempontja szerint is elemezni. Két oka van annak, hogy ezt a szempontot egy önálló fejezetben érvényesítjük: (1) a statisztikai adatokat meghaladóan néhány, a község vallástörténetéhez tartozó eseményt is közzéteszünk, (2) másrészt pedig megőrizve a falumonográfiába szánt eredeti résztanulmány tárgyköri egységét, a 19. század egész időszakára kiterjedően tárgyaljuk Komlós egyháztörténetét. A 19. század folyamán — még ha változó súllyal is — a község két meghatározó felekezete a római katolikus és a református egyház volt. Egyiknek sem volt azonban saját papja, parókiája a községben. A reformátusok templomukat, ahová a nyíri lelkész járt istentiszteletet tartani, a 19. század első éveiben építették, a római katolikusoknak századunkban még nem volt saját templomuk, a komlósi katolikusok a füzéri anyaszentegyházhoz tartoztak. A falu lakosságának hozzávetőlegesen 15%-át kitevő görög katolikusok egy másik szomszédos faluba, Filkeházára, az abaúj-zempléni Hegyköz egyetlen görög katolikus templomába jártak misére. A rájuk is vonatkozó anyakönyveket szintén ott találhatjuk 1782-től kezdődően.29 A 19. században a komlósi katolikusokat is szolgáló füzéri plébánosok listája szolgálati idejük megjelölésével (Nemo 1904): Fábry József egyházmegyei pap Bányász György egyházmegyei pap Szalai Csóm József egyházmegyei pap Molnár Jakab egyházmegyei pap Kvartek Ádám Pillér István Szent-Léleky Géza 1782-1802 1802-1818 1818-1821 1821-1835 1835— 1835-1848 1848-188130 * * * 29 A görög katolikusok vallásgyakorlatára vonatkozó adatok Petercsák Tivadartól származnak, melyeket ezúton köszönök. 30 Az 1878-ik évi schematismus adata szerint Füzéren a parókus ebben az évben Carolus Hupka, azaz Hupka Károly (86. oldal). A Magyar Katolikus Lexikon (Budapest, 1997) Füzér címszavánál 1848 után Hupra Károly nevét találjuk (3. kötet 866. oldal). Az adatok ellentmondásosságát a füzéri plébánia Historia Domusa vagy Protokolluma oldhatná fel, de ebből az időszakból egyikkel sem rendelkezünk.
