Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
(Füzér)Komlós története a 19. század második felében 177 egyszersmind nem jelent birtokhatárt, valószínűsíthető, hogy a későbbiekben megszűnik a komlósi határ ezen részének két dűlőnéven való jelölése. A táblázat 15. sorában szereplő Cgigánysor dűlő esetében, ha csak a parcellák azonos számát (28) vesszük tekintetbe, azt gondolhatnánk, semmi sem történt, de ha a két térképet összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy valójában teljesen megváltozott a dűlő birtokszerkezete. 1858 előtt a dűlő felét a 342. helyrajzi számú tábla foglalta el, ez viszont a-b-c-d-e-f-g-h-i-k-l-m-n betűkkel jelölten 13 részre volt felosztva, vélhetőleg azért, mert az egy személy tulajdonában lévő táblát — bérleményként vagy részesműveléssel — 13 paraszt használta. A „rendbesgedés” után ezt a fél dűlőt elfoglaló táblát több (kb. 10), önálló helyrajzi számot kapott parcellára osztották, de ezek mérete semmiféle egyezést nem mutat az 1854. évi, betűkkel jelölt parcellákkal. Ugyancsak szembetűnő, hogy a dűlő alsó felében található parcellák mérete is jelentősen eltér egymástól a két térképen. Lám, csak ennek az egyetlen dűlőnek az alaposabb szemrevételezése is mennyire pregnánsan érzékelteti a tagosítás során felmerült problémák bonyolultságát, nehézségét! Óhatatlan, hogy az ilyen nagy léptékű változásoknak vannak vesztesei is. A táblázat 8. sorából kiderül, hogy a határrendezés előtt 56 parasztnak volt kenderföldje, utána már csak 28-nak, tehát pontosan a felének, ugyancsak 28-nak nem jutott. Ez a 28 paraszt, mikor szembesült a határrendezés rá nézve igen hátrányos következményével, egész biztosan fancsali képet vágott, épp olyat, mint akinek nem jutott kenderföld (O. Nagy 1982, 195, 347).18 A feljebb közölt térképeken látható dűlőnevek egy részét megtaláljuk abban a leírásban is, amelyet Majoros Antal, Komlós jegyzője küldött válaszul Pesty Frigyesnek a helynevek összegyűjtésére vonatkozó 6 kérdőpontjára.19 * Az 1866. február 14-én kelt levelében a tekintetes jegyző úr azonban nemcsak a dűlők neveit közölte, hanem a kérdőpontok által sarkallva igyekezett azok eredetére is magyarázattal szolgálni, és még más, a fölrajzi nevekhez kapcsolódó, általa fontosnak vélt dolgokat is tudtára adni a helynévgyűjtő akadémikusnak. 18 Az állandósult szóláshasonlat keletkezése is érzékelteti, hogy a hagyományos paraszti gazdálkodásban és életmódban a rostnövény termesztése és a textilszükséglet jelentékeny részének sajátlagos előállítása rendkívül fontos szerepet töltött be egészen a 20. század közepéig. A kendertermesztésről, -feldolgozásról és a vászon felhasználásáról szóló bőséges történeti néprajzi irodalomból területünkhöz kötődése miatt kiemeljük Dobrossy István tanulmányát (Dobrossy 1973). 19 Pesty Frigyes gyűjtését Kováts Dániel is felhasználta a Hegyköz helyneveire vonatkozó munkájában (Kováts 2000). „Komlós községe fekszik Abaúj Megye Fügén Járásában, Székhelye Kassa. — Komlós községnek jelenleg csak egy nevezete (elnevezése) van, és régtőlfogva más nem ösmeretes, és álítólag onnan vette eredetiségét (eredetét), hogy ágon a tájon (?), hol most a község fekszik az előtt, hajdan Komlót termő sivatag volt. — Komlós községe határában elő forduló topographiai nevek, Dűlők (:) Baksa, Térek, Vigyázó, Kert alyi, mert Kert alatt fekszik, Czjgányka, Czjgányok által irtatott, — Szerek patak, mert egy csergedegőpatak megy rajta keresztül, amelyben csak akkor van víZj mikor zápor esik, Tóth két dűlő (:) a Pásztor hajdan tóth ember lévén, azpn kaszált, boglyát rakott (a) legeltetés mellett, nevezetét onnan vette. Hosszú föld dűlő, mert a földek hosszúak. Bánya dűlő, mert a kőbánya tető alattfekszik, és Tatár járáskor a nép oda menekült, főid alatti lyukakba, melyek most is omladásként látszanak. Viget, mert hajdan vastag fákkal volt környezve, onnan veszi eredetiségét (eredetét) és nevét, Bánya, mert fejér építő kővet tartalmaz; Erdő v. Szántó hegy, mert valaha az alyát szántották. — Határ: Nyíri, Fűzéri, Felyheházj (?), és Hollóház}. — Árok: Hollóházátólfoly az, községen keresztül, Hutai ároknak neveztetik, egy kövű Malmot hajt olykor, és a völgyön, a hol keresztül foly több arany őrlő Malmok romjai és nyomai még most is meglátszanak. — Forrás: egy meleg, büdös, kövesforrás létezik, melyen egy híres gyógyfürdő létezik, Gróf Károlyi Eduárd О Méltóságáé. — Kút: van helység kútja, mely a falu közepén fekszik, s az egész községet jó, egésséges, fris vigyél ellátja. Gát kút, mely onnan vesgi eredetét, hogy egen a téren hajdan gát s malom volt. Bánya: mely sgép fejér építő követ tartalmag; melyből a kögség lakosai évenként sgép keresetet nyernek, és a Kassai fő Templom falai, és a városnak hajdan egyrésge abból épült, nem különben a Fügén vár is, a honnan egen kőbánya több sgágadoktól nevezetes. Több semmiféle nevezetességek és topographiai helynévi sgarnok jelen a nevegett kögség határában nem találtatnak.”2" A Pesty Frigyesnek küldött válaszlevélben találkozhatunk két olyan dűlőnévvel, amelyeket nem láthatunk a közölt két térképen, és ebből következőleg az azok alapján készített táblázatban sem. Nem tudhatjuk ezért, hogy a komlósi határ mely részét ismerte a jegyző úr Vigyágó illetve Viget dűlőnek. Nem említ viszont jó néhányat a térképeken megtalálható dűlők közül, pedig érdekes lenne, hogy ő milyen magyarázattal szolgálna pl. a Törökrét, Bolond-völgy, Bócér elnevezések eredetére vonatkozólag. Semmiféle adat nem áll rendelkezésre az említett dűlőnevek etimológiájára vonatkozóan, de talán a Bócér elnevezés a Szinnyei szótárában található bócér szócikk 5. jelentésével (’borzas, kócos, fésületlen’) 20 MNL B-A-Z. M. Lt. Mikrofilmtár. Pesty Frigyes: Abaúj-Torna vármegye leírása. Komlós.
