Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Szalipszki Péter: (Füzér)Komlós története a 19. század második felében
(Füzér)Komlós története a 19. század második felében 173 51 Kováts József i 20 29 29 52G. Károlyi Eduárd 52 97 'h 10 60 4 46 '/2 4 90 5 50 53Orosz András 5 11 1 23 26 '/2 29 1 52 54 Hornyák János 96 Vz 1 6 1 6 56Matusz István 17 Vi 5 5 58Iván Mihály 70 77 77 59Iván János 70 77 77 61Matusz Miklós 70 77 77 62 Balla József 1 5 1 16 1 16 63Soltész Mária 70 77 77 64Varga Mihály 70 77 77 65Jablonsky Roman 70 77 77 66 Márton János 70 77 77 Mindösszesen 194 85 44 67 102 16 112 47 143 14 határában található jelentékeny nagyságú földbirtokát művelő cselédjei élik benne szegényes életüket. A legtetemesebb házadót a földdel nem rendelkező Weisz József fizeti, akinek jövedelemforrását az összeírásból nem tudhatjuk meg, csak valószínűsíthetjük, hogy a Károlyi gróf tulajdonát képező fürdőházat vagy korcsmát bérelheti. Az 1859. évi adókivetésből könnyen megállapítható, kik nem birtokolnak földet. A komlósi viszonylatban jelentős jövedelmet húzó Weisz Józsefen kívül ők a falu nehéz sorsú cselédjei, akik általában 77 kr-ral adóznak. A földet nem tulajdonló, de jövedelmük után mégis 1 Ft-nál többet adózók jövedelemforrásáról, társadalmi státuszáról nem rendelkezünk ismerettel. Az 1859. évi adóívnek ugyancsak az 52. sorszáma után találjuk gróf Károlyi Edét. Az általa fizetett 52 ft 97 Vá kr földadó több mint a negyedét teszi ki Komlós összesített földadójának, ha pedig kivonjuk a gróf adóját az összegből, nyilvánvalóan a Komlós határában lévő birtokának jövedelme is hasonlóan aránylik Komlós paraszti népességének összjövedelméhez, amely a saját művelésű földek terméséből és a falu által közösen birtokolt erdők és legelők hasznából tevődik össze. „A községnek juttatott erdőt és legelőt nem osztják szét a falu lakói köpött, hanem azokat osztatlanul birtokolják, a családok a jobbágyfelszabadításkor szerzett szántóföldjük arányában kapnak erdő- illetve legelőjogot. A rendezéskor a földbirtokkal nem rendelkezők is kaphattak jogokat, melyek idővel nem csupán örökölhetőek, hanem szabadforgalmúak lettek, adhatók és vehetők. A jogok arányában hajthattak ki állatokat a közös legelőre, illetve ez alapján juthattak hozyá az erdőből kivágott fáhozjs" (SPÓNER 2015, 78) TAGOSÍTÁS - A HATÁRHASZNÁLAT MEGÚJÍTÁSA A jobbágyfelszabadítás után a magyar agrárvilág történetének egyik leglényegesebb eleme a tagosítás volt, amikor a szétszórtan, sokszor egymástól nagy távolságban található egy személy tulajdonában lévő birtokokat egy tagban egyesítették, elősegítve ezzel a racionálisabb tőkés gazdálkodás kialakulását. A parasztbirtokok szétszóródásának oka és előzménye Komlóson is a megelőző, középkori földhasználati rendszerben érhető tetten. „Aparlagoló rendszer esetében a szántóföld nem egyszerre merült ki, így az új terület feltörése sem egyszerre történt, erre az igaerő sem lett volna elégséges. Egy-egy gazda szántóföldje így több különböző helyen fekvő darabból állott. A nyomásos rendszer esetén egy-egy gazdának mindegyik fordulóban volt szántóföldje, mert csak így juthatott minden évben kenyérgabonához” (Wellman N 1961, 346) A jobbágyfelszabadítás után a tagosítás községünkben is mellőzhetetlenül végrehajtandó eljárás volt, mert a nyomásos gazdálkodás „aperiodikus újraosztás rendszerének megszűnése után is konzerválta az abban az időben kialakult szétszórtságot, a parasztok örökbirtoka nem egyetlen birtoktestben, hanem az utolsó osztás rendjének megfelelően, szétszórtan fekvő parcellákban jött létre. A fejlődés további szakaszában a szétszórtságot még csak növelte az irtásföldeknek és a telken kívüli állomány egyéb földdarabjainak beilleszkedése a paraszti gazdálkodásba.” (Simonffy 1965, 208)17 A parasztföld elaprózódásához még a létkörülmények javulását követő népszaporulat növekedése is hozzájárult, de az úri birtok, azaz a Károlyi-uradalom Komlós határában lévő része sem egyetlen darabból állt. Mindez Komlós határának tagosítását, a birtokosok földjeinek lehetőség szerinti egyesítését 17 A Komlós határában keletkezett irtás- és maradványföldekről ld. Szalipszki 2015, 372-374.
