Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
150 Bocsi Zsófia — Fazekas Gyöngyi — Giber Mihály — Szilágyi Krisztián Antal A kutatóablakokban különböző árnyalatú rózsaszínű festést láthatunk. Ez a színkülönbség a festékbe kevert faszén mennyiségéből adódik, ami a falakon szép márványfestést eredményezett. A fent leírtak alapján mindenképpen szükséges volna a teljes templom megkutatása a faberendezéssel együtt, hogy kiderüljön például az is, hogy a jelenleg legrégebbi berendezésnek tartott szószék milyen kapcsolatban van a templombelső kifestésével, és milyen volt az eredeti színe? ÖSSZEGZÉS A kékedi (alsókékedi) római katolikus templom késő középkori eredetű egyházi emlékünk. Mind a szakirodalom, mind az újkori egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a ma is álló templom eredete még a 15. századra vagy általánosságban a késő középkorra vezethető vissza. A 14. századi pápai tizedjegyzék alapján azonban már akkoriban is kellett állnia templomnak a faluban, papját ugyanis név szerint említik, ha a templomról nem is szólnak. A középkori templom építtetője a Kékedi család volt. Az ismertté vált írott adatok szerint ezt a középkori építésű templomot veszik birtokba a reformátusok legkésőbb a 16. század közepén, és hosszú ideig az ő egyházukhoz tartozik. A Thököly-féle harcok idején lerombolták (vagy inkább romos állapotba jutott, melyet utóbb ismét használhatóvá tettek), de a Melczer család, akik házasság révén a 17. század utolsó negyedétől birtokolták Kékedet, 1729-ben újjáépítette. A középkor óta fennálló templom megjelenésére az 1769-es canonica visitatio előtti időkből adatot, részletes leírást eddig nem találtunk. Az épület egyik hangsúlyos részének számító torony létezése kizárólag az írott források alapján — egyes szakirodalomban olvasható, forrásokkal alá nem támasztott megállapítás ellenére — csak a 18. századtól igazolható egyértelműen, de természetesen nem zárható ki, hogy csak az írott források hiányoznak, és a torony magába foglal középkori előzményeket is. Ettől függetlenül a 18. században a templom hajója és szentélye még alighanem jelentős részben középkori eredetű képét, alaprajzi elrendezését mutathatta. Nyugati homlokzata előtt akkoriban már torony állt, a templom északi oldalán kisméretű, ismeretlen periódusban (talán még szintén a középkorban?) emelt sekrestye helyezkedett el a leírások szerint. Ez a templom az egyházközség számára már a 18. század végén meglehetősen szűkösnek bizonyult (tehát az addigi templom kisebb volt a mainál), ezért elhatározták a templom bővítését, amit az 1800-as évek legelején hajtottak végre. A templom hosszát megnövelték (a jelek szerint keleti irányban és talán csaknem a kétszeresére, legalább másfélszeresére, bár pontos mértéke még kérdéses), új szentélyt és új sekrestyét építettek. A tornyot is átépítették (az adatok szerint magasították). A hajót és szentélyt beboltozták, a hajó nyugati végében a korábbi fából készült karzat helyett kőből új karzatot emeltek. Gyakorlatilag ekkor alakult ki a templom mai építészeti külső és belső képe a toronnyal, a homlokzati nyílásrendszerrel, a hajóban és a szentélyben látható boltozattal, a sekrestyével. A 19. század folyamán nagyobb építkezésről már nem tudunk (leszámítva az orgona beépítését), folyamatosan vannak viszont adatok a templom felszereltségéről, javítási munkáiról. A 20. század is inkább a karbantartás, felújítások időszaka — már amikor volt rá pénz. A templombelső manapság meghatározó elemeinek számító fal- és boltozati festményeket 1956-ban készítették, de a belső színvilág mai zöld alapszíne is erre az időre vezethető vissza (alatta pedig ott vannak a korábbi évszázadok színvilágát őrző és mutató festett és színezett rétegek). A templom legutolsó nagyobb felújítási munkáira — ha minden igaz - 1988—1989-ben, illetve 2003-ban került sor. A fentiek viszonylag követhetően kiadják a templom történetét, építéstörténetét, de nem adnak választ minden kérdésre. Nem tudjuk, hogy a középkorban mikor épült az első kékedi templom, és, hogy a ma álló templom előzménye, azaz középkori része mikor váltotta fel a korábbit? Vagy a 14. században említett pap is már a mai templom előzményében szolgálta a híveket és a kegyurat és az akkori templom falai, részei megtalálhatóak a mai templom falaiban is? Lehet, hogy az újkorban, amikor a templom építési idejét meghatározták, már tévedtek, mert nem emlékeztek pontosan, és ez alapján nem a 15. századot, hanem korábbi időszakot kellene a templom építési idejének tartanunk? Lehet, hogy a 15. században csak megújították a korábban is álló templomot, vagy lehet, hogy azt teljesen lebontva a Kékediek új egyházat építettek? Ezekre a kérdésekre, valamint a középkori templom alaprajzi kiterjedésére, rendszerére falkutatással kombinált ásatás tudná a legpontosabb választ adni — ha lenne rá lehetőség, de ennek esélyét jelen időszakban nem látjuk. Megítélésünk szerint a templom általános kutatása során megválaszolásra kerülhetnének ezek a kérdések (is), mivel nagyon is valószínű, hogy a templom falainak jó része középkori építésű, és arra is van esély, hogy a templom jelenlegi padlózata alatt ott rejtőznek
