Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bocsi Zsófia et al.: Adatok a kékedi római katolikus templom történetéhez
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVI (2017), 129—163. ADATOK A KÉKEDI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ Bocsi Zsófia1 - Fazekas Gyöngyi1’ — Giber Mihályi - Szilágyi Krisztián Antald a régész-történész — Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., Budapest b festő-restaurátor művész — Koszta József Múzeum, Szentes c régész - független kutató d régész-történész — Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., Budapest Absztrakt: A kékedi római katolikus templom története mindezidáig feldolgozatlan és közöletlen volt. A tervezett felújítási munkákhoz kapcsolódóan lehetőség nyílt a történeti, építéstörténeti adatoknak a korábbinál sokkal szélesebb körű megismerésére. Ezek igazolták, hogy a templom középkori eredetű falakat, épületrészeket bizonyosan magában foglal. A templomot a Thököly-féle háborúk pusztításai után a 18. század elején előbb újjáépítették (legkésőbb ekkor tornyot is építettek hozzá), majd a 19. század elején kibővítették, boltozatot és karzatot építettek benne. Eltekintve a 19. és 20. századi felújítási munkáktól, a templom mai külső-belső alaprajzi elrendezése, építészeti képe a 19. század elejére kialakult. Számos részlet (külső támpillérek, elfalazott ablakok, barokk kori és középkori festésrétegek, stb.) és ismertté vált adat (elbontott középkori sekrestye és szentély) alapján a templom építéstörténetében még jónéhány, csak további műemléki és régészeti kutatással tisztázható kérdés van. Kulcsszavak: település- és plébániatörténet, építéstörténet, műemléki kutatás BEVEZETÉS A 2016. év tavaszán a kékedi (alsókékedi) római katolikus egyházközség, mint filia felett felügyeleti és plébániai kormányzósági jogot gyakorló Gönci Római Katolikus Plébánia (Szabó László János plébános) a kékedi római katolikus templom remélt felújításához szükséges pályázat előkészítése közben műemléki kutatási munkára kérte fel a jelen sorok íróiból álló csapatot. Ennek eredményeképpen a templomról Építéstörténeti Tudományos Dokumentáció (Giber et al. 2016) és Festő-restaurátori Szakvélemény (Fazekas 2016) készült.1 A tervezett és egyébként valóban szükséges felújítási munkák egyelőre nem kezdődtek el, de elmaradt a műemléki kutatás második szakaszának tekinthető 1 Fazekas Gyöngyi festő-restaurátor művész roncsolásos kutatás elvégzése nélkül, a 2004 óta nyitva hagyott kutatóablakokban látható jelenségeket (a 2004-es kutatás után a nem nagy felületű kutatóablakok egyikét sem fedték el, így ma is szabadon tanulmányozhatóak), a falak állapotát vizsgáló, illetve más műtárgyak (templomban lévő festmények) elemzésén és megfigyeléseken alapuló, kutatói javaslatokat is tartalmazó szakvéleményt készített. helyszíni kutatás (ún. falkutatás) is, sőt még a levéltári kutatás is folytatható. Ennek ellenére úgy véltük, hasznos, ha az eddigi történeti, kutatástörténeti, építéstörténeti adatokat, az újabb restaurátori vizsgálat eredményeit közzé tesszük, legalább a múzeumi évkönyv terjedelmi és formai keretei között, hiszen ezzel is jelentősen bővíthetjük a templommal kapcsolatban ismert adatok körét. Tesszük ezt annál is inkább, mivel a templomról a szakirodalomban eddig csupán néhány soros összefoglalók jelentek meg, jóllehet — mint az Olvasó majd látni fogja — a kékedi római katolikus templom története és építéstörténete sokkal érdekesebb téma annál, mintsem ezt néhány mondattal el lehessen intézni.2 2 Az adatgyűjtést, kutatói munkát Budapesten az akkor még létező Forster Központ Tervtárában, Irattárában, Fotótárában és Könyvtárában, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, az egri Főegyházmegyei Levéltárban, a debreceni Egyetemi Könyvtárban, valamint a Kassai Érseki Levéltárban (Arcidiecézny Archív, Kosice) és internetes forrásbázisokban végeztük.
