Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)

Történettudomány - Olajos Csaba: A Kapyak ősi kúriája - A tállyai Maillot-kastély

A Kapyak ősi kúriája — A tállyai Maillot-Kastély

117

Patócs, Hetény, Nyerges és Kemete nevezetű szőlőket, amelyeket az előbb neveltük néb. Szent-Iványi Eászjó gróf, még az 1716. évben, bizonyos egyesség és megállapodás alapján, [...] kötött, biztosítékul, és így az előbb említettük követelés kifizetésének alapjául jelölt ki és kezébe áteresztette, ama szőlőkre nézve a szavatosság őt /Szent-Iványi L. grófot/ és utódait terhelvén.” (Dongó 1913,169-171)

A községben a mai napig ismert а Кару kút illetve а Кару rét, Кару tető.3 Az Encsy György által gyűjtött külterületi helynevek között 6. sorszám alatt а Кару rét, Кару tető, 7. sorszám alatt а Кару kút van felsorolva. Mind a három helyszín a Nagy Rohos területén, a Patócs szőlőtől északkeletre, Abaújszántó közigazgatási határának közelében található. A földrajzi nevek abból az időből származhatnak, amikor a Kapyak már valóban házzal (és szőlővel) bírtak Tállyán.

Érdekesség, hogy a szomszédos településeken a monográfiákban Кару névvel többször találkozhatunk4, de Tállyán egyszer sem jelenik meg. Az országos műemlékjegyzék Abaújalpáron — két településnyire Tállyától — a Кару-kúriát műemlékként védi, de a két épület közötti kapcsolat nem bizonyítható. А Кару családnak a sátoraljaújhelyi levéltárban található peres iratai5 sem tartalmaztak a tállyai épületre vonatkozó dokumentumot.

Áttörést jelentett a kutatásban, amikor Simon Zoltán Détshy Mihály hagyatékának egy jelzetére6 hívta fel a figyelmemet, amiben utalás van Kapy-ra. A jelzet alapján Кару Ferenc illetve fia, Кару József nevéhez kapcsolódik a kúria.

A Nagy Iván szerint a családi kapcsolat Кару III. Ferencz nevéhez köthető (Nagy 1860, 78. II. tábla),

3 HÓM Népi Építészeti Adattár NA. 4489. Tállya. Gyűjtötte: Encsy György.

4 Czéke: 1722-ben а Кару család is felbukkan, Dávidvágás: a Kapi család is földesúr itt. Gesztely: már 1566-ban sokat szenvedett a törököktől, sőt а XVII. században, a törökdúlások alatt egészen elpusztult s csak 1640 körül települt újra. Birtokosai ettől kezdve az Oroszok, Kapyak. Kácsánd: első birtokosául 1220-ban a Buttkay családot ismerjük, 1567-ben pedig Кару Ferencz a birtokosa. Kiszte: a Rákóczyak is birtokosai, 1683- ban Thököly Imre foglalja el. 1711-ben а Кару családot iktatják némely részeibe. Ladmócz: 1563-ban Vékey Ferenczet, Soós Jánost, Кару Ferenczet, Sólyom Pétert, Péchy Gáspárt és Cseley Jánost iktatják részeibe. Részeket szerez itt 1711-ben а Кару család. Legyesbénye: 1593-ban Кару Zsigmondot iktatják egyes itteni telkekbe. Szalók: 1563-ban Кару Ferenczet iktatják némely részeibe. Szegilong: az 1598-iki összeírás Rákóczy Gábort és Кару Miklós özvegyét tudja birtokosokul. (Borovszky 1905, 37-110)

5 MNL BAZML SU Fasc. 49. Nro. 119-137.

6 MNL OL X 22. Neoregestrata Acta 1773.

akinek első felesége Kálmánczai Erzse (1738) volt, majd annak halála után Kende Krisztinát vette nőül.

А III. tábla, szerint III. Ferencz fiai közül I. József 1760—1770-ben az eperjesi kerületi tábla ülnöke volt (Nagy 1860, 79. III. tábla, 80). Radvánszky Teréztől született egyik fia, László, 1787-ben kassai kamarai ülnök. Másik fia, József, 1810-ben az eperjesi táblán ülnök, utóbb kir. tanácsos. Nejétől, Szent-Iványi Anna-Máriától származó leánya, Amália 1828-ban Losonczi Gyürky Pálnak második neje lett.

Kálmánczai Erzse édesapja Kálmánczay Imre, édesanyja Várady Erzse volt. Kálmánczay István, Imre testvére, 1669. december 22-én nyert címeres levelet Bécsben I. Lipót császártól.8 A család 1580. július 20- án kapott nemességet (Kempelen 1913).

1678-ban országbírói ítélőmesternek nevezi egy irat: „1678julius 25-ike körül, midőn Eperjes város a Teleki Mihály vezérlete alatt lévő magyar seregektől ostromoltatok, számos sároséval, névszerint fi,.] együtt Both Andrást is letartóztatta Teleky; Kővárig magával vitte s csak ott bocsátotta őket szabadon, 4000frt váltságjósszeg lefizetése mellett, melyet Kduscher Gáspártól voltak kénytelenek kölcsön venni. Ebbőlper keletkezett közöttük és a hitelező között, melyre néyve Eeopold Bécsben márczius 15-ikén keltparancsával Kálmánczay István országbírói itélőmesternek tárgyalási határnap kitűzését rendeli. ” (Dr. Meliórisz 1901, 41)

Az összeírások szerint a Kálmánczayak 1644 óta adatolhatóak Tállyán. 1644-ben Kálmánczi (!) István taksás nemes. 1646-ban említenek egy exempta házat Kálmánczay István birtokában, de a bejegyzés utólag ki van húzva. A kúria 1693-ban és 1697-ben Kálmánczay Istváné. 1680-ban valószínűleg Kendi Gáspárnéé. (Simon Z.)

A Tállya város főbírája és jegyzője által 1689-ben hitelesített, rendelkezésre álló dokumentumok szerint Kálmánczay István és felesége, Gombos Ilona 1688 ben vásárolta meg a Sikátor melletti szabad házat néhai Tornay András feleségétől, Liptay Judittól 80 arany dukátért9 Az iratból kiderül még, hogy a szabad ház az

7 MNL OL A 57 — Magyar Kancelláriai Levéltár — Libri regii - 29. kötet, 295—297., illetve az E 197. Archivum Patakiense 45. cs. 33. fasc. 275., továbbá: P 346. 6. doboz, 1. tétel, 494-497.

8 MNL OL P 346 Кару cs. lt. Mise. К No. 2.

9 MNL OL X 22. 12. Neoregestrata Acta 1773/12.

Mi Tállya Várassanak mostani Feő Bírája Erdős János hites Tanácsbéli Társaimmal, és esküit Bíráimmal együtt adgyuk tudtára mindenekk akiknek illik és kevántatik. Övgy Nemyetes és Vitézlő Kálmánczay István Ur eőklme regnátiojára Nemes Zemplén Vármegyében itt Tállya Várassában a Tornay Andrásné Asszony és Tornay András Uram Syabad házához, mely vagyon azAlsó Kapuhoz közel napkeletről Tivadar András Uram ayon Kuriabéli része. Napnyugatról a Sikátor Vienalasaban ugyan említett Néhai Tornay András Ur eóyveg ye Nemzetis