Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években... 293 kell, jó anyák! Úgyis kiosztják a rendest is!”220 Gyula gazda szerint még el is adhatnak belőle. 1941-ben „egy jó hízni való sertés” ára 250—300 P volt az encsi vásáron.221 Gyula gazda testvére, Ilon Ináncsról arról számolt be, hogy náluk „egy szép tinó elvetélt meg az előhasú kocya is elvetélt”, ezért arra kéri testvérét, hogy adjanak nekik „egy pár malackai”: „Egyiket még tavaly megígérted a másikat megfa fejébe mert erre most nagyon szükségem van”.222 Baromfi A baromfi állatokat mindössze egy lapban említették, mégpedig Gyula gazda írta a feleségének, hogy ne feledkezzenek meg a sózásról. Ezen belül csak a libákat emeli ki, hogy a nagyobbakat se hanyagolják el, és egy kis abrakot adjanak nekik is. A baromfikat a kis ólban tartották addig, amíg nem készítettek számukra külön ólat. Az állattartás épületei 1941 júliusában sertésólat kellett összeállítaniuk. Erzsiké beszámolója szerint az ács 75 pengőt kért volna érte, de ehelyett Matiszt hívták el, aki az emberekkel megcsinálta azt. Pár nap múlva István újra a hizlaló óljáról ír, melynek összerakásáért „Novak 70pengőt kért”, de úgy gondolta, inkább majd ők hárman, Gyuri bácsi segítségével megcsinálják.223 Gyula gazda tanácsa szerint a sertésólban „a felső keret lehet fenyőből is”, „vagy az anyósnál lévő égett fából” készítsék el.224 1941 nyarán az istállópadlás megjavíttatása is esedékes volt, Gyula gazda azt javasolta, hogy vagy az otthoniak maguk, vagy a cigányok tapasszák le. Augusztusban új istállót emlegettek, melyre az ácsok feltették a deszkákat, de Endre szerint ,jobb lenne gerendánként elfűrészelni, hogy korhadáskor könnyebb legyen a réseket kicserélni”,225 Ezt Gyula gazda is jónak látta, s javaslata szerint „méteres darabokra” szabdalják fel és úgy rakják le.226 227 A kőműves „aug. végére ígérkezett”j21 de csak október elején „fogott hozpá az elmaradott munkáhofj,228 és csak október végén fejezte be. Gyula gazda szerint „talán jobb volna ha nem is csinálna mert az elkésett munka nem szárad meg és télen a hideg lepálaszja. Tehát csak ami nélkülözhetetlen ayt csinálja 220 KE lapja KGY részére, 1941.10.06. 221 KE lapja KGY részére, 1941.09.05. 222 Majoros András és Klema Ilona lapja KGY részére, 1941.11.16. 223 KI lapja KGY részére, 1941.07.15. 224 KGY lapja UE részére, 1941.07.18. 225 KE lapja KGY részére, 1941.08.10. 226 KGY lapja UE részére, 1941.08.21. 227 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 228 KGY lapja UE részére, 1941.10.11. a többit tavasszalP229 Munkája volt az istálló bevakolása, illetve a „váló” elkészítése, melynek az új istállóban, a felső oldalon volt a helye. Erzsiké úgy gondolta, hogy a kriptát is vele kellene megjavíttani. BEFEJEZÉS Klema Istvánt, Gyula és Erzsiké örökbefogadott fiát nem sokkal később újra besorozták, és 1944. február 21- én hősi halált halt a lengyelországi Bielinben. Holtteste nem került haza, a Drohiczyni hősi temetőben nyugszik. Klema Endre egy év múlva tüdőgyulladást kapott, és 1945. február 26-án, Garadnán „szjvbénulásban” halt meg. A fagyos időjárás miatt nem kerülhetett a garadnai Klema kriptába, ezért a rokonok kriptájába, a B. Kavecsánszki, azaz a Bohács-kiptába temették el. Gyula és Erzsiké újra gyerek és örökös nékül maradt. S hogy a gazdaság, a vagyon családon belül maradjon, Gyula húgának, az Ináncson élő Klema Ilonának Majoros Bertalan nevű fiát fogadták örökbe és vették nevükre. Klema Bertalan pedig feleségül vette Erzsiké nővérének, Uczekaj Máriának a lányát, Paulovits Erzsébetet. A Klema család földjeit az 1950-es években elvették, és a TSZ-be kényszerültek dolgozni. Gyula gazda lóápolóként dolgozott nyugdíjas koráig, Klema Bertalan pedig 1959-ben Pápán elvégezte a traktoros iskolát, és traktorosként dolgozott nyugdíjáig a helyi termelőszövetkezetben.230 Uczekaj Erzsébet 1974-ben, Garadnán hunyt el, a Klema-kripta elé, új sírba temették. Férje, Gyula gazda két év múlva követte feleségét a sírba. Klema Bertalan és Paulovits Erzsébet házasságából 5 gyermek született, a három lány közül a középső, Anna és családja él a Klema-portán, és a két fiú, Bertalan és Gyula a rendszerváltás után kapott kárpótlási jegyekből vásárolt földekkel viszi tovább az ősök örökségét, a gazdálkodást. RÖVIDÍTÉSEK KE — Klema Endre KI — Klema István KGY — Klema Gyula UE — Uczekaj Erzsébet 229 KGY lapja UE részére, 1941.10.11. 230 adatközlő: Klema Anna, sz.: 1952.
