Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Régészet - B. Hellerbrandt Magdolna: A Gáva-kultúra települése Köröm-Kápolna-dombon
78 B. Hellebrandt Magdolna kőbalta felső részének darabja feküdt (66. kép 1), az átfúrásnál törött el. Foka kopott, nyilván kalapácsként használták. Színe fekete, h.: 3,5 cm. Fenőkő töredékét találtuk a 4. objektumban (66. kép 4), ez lényegében lapos, kopott kavics, 6,3 cm hosszú. Ugyancsak fenőkő töredéke került elő a 20. obj., házból, és az 56. objektumból is. Örlőkő vagy munkalap lehetett a 20. obj., ház lelete (66. kép 9), mely hosszúkás alakú, és kormos. H.: 24,3 cm, v.: 3,6 cm. Lapos, ívelő felületű kőlap volt a 40. obj. leletei között (66. kép 7). Hasonló került elő Kemenczei T. 1969-es ásatásán,53 szabálytalan alakú kő, melynek egyik fele lapos, csiszolt. Az ásató csiszolókőnek nevezte. H.: 13,4 cm. Munkalap lehetett az a kopott, vastagabb kő, mely Vojnatina lelőhelyen került elő (BUDINSKY-KRICKA 1976, III. t. 6). Szabályos őrlőkő keskenyedő széle került feltárásra a körömi 20. objektumból (66. kép 8). Kormos, v.: 5 cm. Hasonló az SNR 043 darabja (66. kép 5). Őrlőkő töredékek voltak még a 10. és 16. obj., házakban, valamint a 3., 24., 30., 42., 48., 55., 60., 74. és 79. objektumokban, továbbá Kemenczei T. is talált ilyeneket Köröm-Kápolna- dombon 1969-ben.54 Dörzskövek lehettek a 3., illetve 83. obj. leletei (66. kép 2—3), ezek nagyjából kör-, illetve ovális alakú kavicsok. Atm.: 7 és 9,4 cm. A 66. kép 2 tárgynak, mely átlag 3 cm vastag, a felülete kopott. A 66. kép 3 alja lapos, felülete kissé domború, és a széle kopott. Hasonlót tárt fel Kemenczei T.,55 mely gömbölyített, oldalán ütögetés nyomai látszanak. Atm.: 7,8 cm. Eszközként használhatták az SNR 004 leletét (66. kép 6). Különböző kövek kerültek még elő a 23., 33., 40., 56., 60., 69., 70., 77. és 85. objektumokban. ÖSSZEFOGLALÁS Áttekintve a kutatástörténetet, a telepj elenségeket és a leletanyagot, láthatjuk, hogy Köröm-Kápolna-domb sánccal-árokkal megerősített lakóhelyén a Gáva-kultúra egy közössége élt, mint a közeli Muhi-Nagyhomok-dűlő (KEMENCZEI 1984, 17-19, 21-23), Muhi-Jászoltó- dűlő, Ónod-Rétföld lelőhelyeken (KEMENCZEI 1971, 36). Az 1969-es, az 1996-os és a 2014-es ásatásokon 11 házat, házrészletet, illetve elhagyott házat tártunk fel, és több mint 100 gabonatárolót, vermet, gödröt, anyagnyerő helyet dokumentáltunk. 53 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 71.5.46. 54 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 71.5.17. és 71.5.180. 55 HÓM Régészeti Gyűjtemény: ltsz. 71.5.36. A leletanyagot főleg a kerámia képviseli, találtunk kúpos nyakú edényt (régi elnevezéssel Villanova-típusú urnát), háztartási fazekakat, bögréket, igényes kivitelű tálakat, nagy bögréket, talpas edényeket, mindet törött állapotban. A szövés-fonásra utalnak az orsógombok, hálónehezékek. Kerültek elő amulettek és állatfigurák. Fémművességre mutat az öntőminta töredék, a fújtatócső darabja, a fémelvezető agyag öntőcsatorna része, és maguk a bronztárgyak maradványai, illetve a salakrögök. Az egyiken vasrozsdát figyelhettünk meg. A csonteszközökből tűk, nyílhegyek, zabla és szerszámnyél maradtak ránk. Használtak kőeszközöket, őrlőkövet, fenőkövet, ütőkövet, és kő munkalapot. A földművelés mellett vadásztak, halásztak, sok állatcsontot és kagylót találtunk. Önellátóak voltak, de megfigyelhettük, hogy a szinte iparművészeti színvonalú kerámiákat cserekereskedelem útján szerezhették be, amire vidékünkön is találunk korban közeli példát (B. HELLEBRANDT 1990,106). Ugyanez a cserekereskedelem működött a bronzöntéshez szükséges fémek beszerzésénél. A kő öntőminták faragása gyakorlott kezet, mestert kívánt; a kereskedelmi hálózat nyilván jól működött (VÁCZI 2014, 262—264). A Gáva-kultúra az előző korok eredményeit felhasználta, és hozzájárult a további fejlődéshez. Párducz Mihály kimutatta a szkíta kori leletanyagban e kultúra hatását (PÁRDUCZ 1940, 79—94), amit további adatokkal erősített meg Kemenczei T. (KEMENCZEI 1971, 42). A talpas edényeknél utaltunk arra, hogy a típus a szkíta—kelta korban is nyomon követhető. Gyoma-Egey-halom 23. és 31. sírjából előkerült egy- egy turbántekercses hatású füles bögre, melyek Maráz Borbála megállapítása szerint azt mutatják, hogy a kelta korban még mindig jelen lehetett a szkíta és az azt megelőző Gáva-kultúra (MARÁZ 1981, 14). A Kápolna-dombon ép kerámiát, fémet, vagy egyéb ép tárgyat nem találtunk. Lehetséges, hogy a lakosság tudott a várható veszélyről, összepakolták értékeiket, és elhagyták a települést, esetleg maguk égették fel egykori otthonukat. Elképzelhető, hogy ellenség kezére kerültek, és azok pusztították el a lakóhelyet. A Gáva-kultúrát területünkön Kemenczei T. a Ha A, -re (KEMENCZEI 1984, 86) keltezte, míg V. Szabó Gábor a Ha A,-B, -re (V. SZABÓ 2004,137). Köröm- Kápolna-domb leleteihez sokban hasonlít Muhi-3. kavicsbánya lelőhely anyaga, melyet Koós J. a Ha A időszakba helyezett, és V. Szabó G. kutatásai alapján a pre-Gáva periódusba sorolt (KOÓS 2015, 148). A Gáva-kultúra kialakulásának kutatásakor figyelembe kell venni a minden bizonnyal keleti eredetű telepjelenségeket, így a veremben tárolást, a hitvilághoz,
